Az egzotikus lényekre egyebek közt Brazíliában, Madagaszkáron, Dél-Afrikában, Peruban, a Fülöp-szigeteken, Oregon államban, a Mexikói-öbölben és az Atlanti-óceán mélyén bukkantak. A tízes toplistát évente állítják össze az Arizonai Állami Egyetem új fajok felkutatásával foglalkozó nemzetközi intézetének (IISE/International Institute for Species Exploration) szakemberei. A körülbelül 5 centiméteres piócát, amely előszeretettel kapaszkodik meg a száj- és az orrüreg nyálkahártyáján, Peruban fedezték fel. A rettentő állkapcsú dinoszaurusz után Tyrannobdella rex, vagyis a zsarnok piócakirály nevet kapta.
Kanadai és spanyol kutatók az Atlanti-óceán mélyén fedezték fel a rozsdaevő baktériumot, amely az 1912-ben elsüllyedt Titanic roncsait pusztítja. Az IISE szakemberei szerint a baktérium akár hasznos is lehet, ha meg akarják tisztítani a tengerfeneket a régi hajók és olajfúró tornyok roncsaitól. A Brazíliában, Sao Paulo erdeiben felfedezett aprócska gomba (Mycena luxaeterna) állandóan élénk sárgás-zöldes fényt bocsát ki. A szöcskéket utánzó szökdécselő csótányra Dél-Afrikában bukkantak. A Saltoblatella montistabularis az ugráshoz alkalmazkodó lábakkal rendelkezik, fején stabilizáló antenna ékeskedik. Kerek szemei a feje két oldalán helyezkednek el.
Az indiai-óceáni Réunion-szigeten talált tücsök (Glomeremus orchidophilus) az egyetlen, amely egy ritka orchidea, Angraecum cadeti beporzását végzi. Oregon államban fedezték fel a tudósok azt a fura gombát (Psathyrella aquatica), amely a Rogue-folyó jeges vize alatt is képes a spóraképzésre. A világ legnagyobb és legerősebb pókhálóját szövi a Madagaszkáron felfedezett kéregpók, amelyet Darwinról neveztek el(Caerostris Darwini). „A Caerostris Darwini pókhálója átível folyókon és tavakon. Akár 25 méterre is képes kifeszíteni fonalát” – emelték ki az IISE tudósai.
Tavaly fedezték fel Nyugat-Afrikában a bóbitásantilopok új faját, a Philantomba walterit, a Mexikói-öbölben bukkantak rá a sétáló bőregérre emlékeztető palacsinta denevérhalra (Halieutichthys intermedius), a Fülöp-szigeteken pedig 1,8 méter hosszú gyümölcsevő óriásgyíkot (Varanus bitatawa) találtak.
„Feltételezéseink szerint az 1758 óta felfedezett fajok és fajták csupán 20 százalékát képviseli a bolygónkat benépesítő növény- és állatvilágnak” – hangsúlyozta Quentin Wheeler entomológus, az IISE igazgatója. Becsléseik szerint további tízmillió fajt kell leírni, elnevezni és osztályozni, mielőtt teljesen megértenék az élővilág sokféleségét és komplexitását.
