Pedig nem is volt olyan régen, amikor a szerencsétlen péntek 13-át először említették írásban: 1869-ben, egy ismert olasz zeneszerző, Gioachino Rossini életrajzában. Addig a napra vonatkozó közhiedelem valószínűleg csak közszájon forgott. Érdekes, hogy amíg a péntek 13-ra vonatkozóan kevés az írásos emlék, addig a szerencsétlen pénteket és a 13-as számot, külön-külön annál több helyen emlegetik.
A 13-as számot például már az ókorban sem szerették: akkoriban a tökéletességet a 12 jelképezte – 12 hónap, 12 apostol – ennek az egységét bontotta meg a 13-as. De régóta szerencsétlen – a maga módján – a hét 5. napja, péntek is. A babona szerint ezen a napon nem hat az orvosság, nem szabad házasságot kötni, költözni, vagy hosszabb útra indulni. A nap rossz híre egyébként annak is köszönhető, hogy a 19. századig ez volt Európában a hóhér napja, ekkor voltak a nyilvános kivégzések.
A rossz emlékű történelmi eseményeken kívül arra, hogy a nap valóban szerencsétlenebb, mint a többi, nincs bizonyíték. Az elmúlt néhány évben többféle felmérés próbálta bizonyítani, hogy a babonának van valóságalapja, ám ezek nem jártak eredménnyel. Mára a péntek 13-a körüli hisztéria alábbhagyott, az emberek nem maradnak otthon a balszerencsétől rettegve.
AJÁNLOTT LINKEK:
Egy misztikus nap: péntek 13 (kulturpart.hu)
Péntek 13 nem is szerencsétlen (index.hu)
Honnan származik a babona? (hu.wikipedia.org)
