Soros
György szerint a piac korlátlan hatékonyságára épülő
közgazdasági elméletek a 2008-as pénzügyi válság után
menthetetlenül porosak és alkalmatlanok a gazdaság leírására. Az új paradigma még sehol, de a magyar származású milliárdos
mélyen a zsebébe nyúlt, hogy mihamarabb legyen. 50 millió
dolláros felajánlásával segített
megalapítani
az INET-et, vagyis az Új Közgazdasági Gondolkodás Intézetet,
most pedig támogatásáról biztosítja a FuturICT-t, európai –
köztük magyar – tudósok összefogását, amelynek jó részben
hasonló ambíciói vannak, mint Sorosnak. A hálózatkutatás
eredményeit felhasználva például olyan modellt dolgoznának
ki, amivel jelentősen csökkenthetik a következő pénzügyi válság
kockázatait és veszteségeit.
A FuturICT – ahogy nevében is benne
van -, a jövő infókommunikációját kutatná és alakítaná. A
feltételes mód pedig annak szól, hogy ehhez nyernie kell az
Európai Bizottság FET (Future and Emerging Technologies, vagyis
jövőbeni és kialakuló technológiák) pályázati ciklusán,
amivel kapcsolatban május 4. és 6. között tartottak Budapesten
konferenciát. A tét nem kicsi: 1-1 milliárd eurót, azaz kisebb
költségvetésnyi lyuknyit kap az a két tudós csoport, amelyeket
az Európai Bizottság jövő év második felében kiválaszt.
A
jövő tudományai Budapesten
Az
Európai Bizottság FET11 nyitókonferenciáján számos tudományos
előadás és panelbeszélgetés mellett felszólalt többek között
Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium
államtitkára, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia
elnöke és Neelie Kroes, az Európai Bizottság egyik alelnöke is.
De ennél talán fontosabb, hogy bemutatkoztak az úgynevezett
tudományos flagshipek (zászlóshajók) is. Egy-egy
flagship a kontinens több kutatócsoportját fogja össze. A cél
világos: a FuturICT-ben résztvevő tudósok szerint a társadalmi
és közgazdasági tudományok kutatása Európában egyelőre nagyon
szétszabdalt, kis kutatócsoportok vannak csak, egy ilyen flagship
viszont összefogná őket, erejüket egyesítve pedig sokkal
komolyabb eredményeket érhetnének el, mint külön-külön. Erre
pedig szükség van, ha az Európai Unió állni szeretné a
technológiai versenyt az Egyesült Államokkal és Japánnal
szemben. Pillanatnyilag 6 ilyen tudóscsoport létezik, melyek
„próbaüzemben” futnak májustól a jövő év második feléig.
A
FuturICT nekünk azért lehet különösen izgalmas, mert komoly
hazai vonatkozása is van, ebben ugyanis magyar tudósok, például
Vicsek Tamás, Kondor
Imre, Kertész János és Barabási
Albert-László is részt vesznek. Ahogy a zürichi professzortól,
Dirk Helbingtől, a FuturICT egyik vezetőjétől megtudtuk, fő
céljuk elsősorban az, hogy egyes társadalmi és gazdasági
jelenségeket megértsenek a maguk komplexitásában, ehhez pedig jól
működő modelleket alkossanak.
Kórházösszevonás
virtuálisan
Egyik fő
kutatási területük például a pénzügyi krízisek dinamikája,
ezt megértve jobb kezelési módokat találhatnának rá, jelentősen
mérsékelve a jövő válságainak veszteségeit. Helbing szerint
persze arról egyelőre nincs szó, hogy a recessziót teljesen
kikerüljük, de reálisan nézve 1-30 százalékkal mérsékelhetőek
lennének a veszteségek. Természetesen még így is hatalmas
pénzről van szó. De talán még ennél is izgalmasabb számos
kutatási területük közül az, hogy a hálózatkutatás
eredményeinek felhasználásával modellezni szeretnék azt, hogy a
kormányok egy-egy társadalmi intézkedésének, változtatásának
milyen hatásai vannak. Az ebben rejlő lehetőségek messzire
vezetnek: képzeljük el, mennyi pénzt, energiát és mellékhatást
lehetne megspórolni, ha a kórházak összevonását, az oktatás
átalakítását, vagy a korkedvezményes nyugdíjak eltörlésének
gazdasági és társadalmi hatásait modellezni lehetne. A
hálózatkutatással elvileg ez is lehetséges, hiszen a múlt
adatait felhasználva leírhatók a jövő lehetséges kimenetelei
is.
