Az MMKA adósságállománya a felelőtlen gazdálkodás miatt olyan mértékű, amelyet nem akar a kormány konszolidálni, ezért úgy döntött, hogy a Magyar Mozgókép Közalapítványt megszünteti, és feladatait a nemzeti filmipar megújításáért felelős kormánybiztos által kialakított új struktúrában helyezi el – derül ki a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közleményéből.
A kormány a meglévő adóssághalmaz kezelését a rendelkezésére álló eszközök felhasználásával kívánja megoldani.
Az filmszakma osztotta a filmes pénzt
A Magyar Mozgókép Közalapítványt 1998-ban hozta létre a kormány és a filmszakma 26 szervezete, az 1991-ben alapított Magyar Mozgókép Alapítvány jogutódjaként. A szervezet feladata, hogy a filmtörvény szerint az állami költségvetésben a filmipar támogatására előirányzott összegeket, illetve az egyéb forrásokból származó, ugyanezt a célt szolgáló bevételeket elossza. Alapcéljai a magyar filmek elkészítésének, terjesztésének és megőrzésének támogatása minden műfajban, a magyar filmművészet külföldi és az egyetemes filmművészet magyarországi terjesztésének segítése, illetve a magyar filmszakma képviselete belföldön és külföldön. Vezető testülete a kuratórium, amelynek elnökét és tagjait az alapítók jelölik és a kormány hozzájárulásával a kultuszminiszter nevezi ki.
Szerdán a Magyar Mozgókép Közalapítvány alapítói értekezletén szabályellenes működésről, költségvetési fedezet nélkül aláírt támogatási szerződésekről, állami támogatások terhére felvett banki hitelekről, és ebből adódóan 10,6 milliárd forintnyi adósságról számolt be a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal.
Az értekezletet dr. Gál András Levente, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára hívta össze, hogy az MMKA társalapítóival ismertesse a kormány elképzeléseit a közalapítvány további működésével kapcsolatban.
Fedezet nélküli pénzeket költöttek?
A KEHI vizsgálat első körben a 2006-2010. közötti gazdasági működést tárta fel, melyből kiderült, hogy a Hiller István vezette Oktatási és Kulturális Minisztérium több évre előre- először 2010-ig, majd 2013-ig – kötött olyan támogatási szerződéseket, amelyeknek nem volt költségvetési fedezete, majd ezek terhére a közalapítvány később összességében milliárdos banki hitel felvételére ösztönözte az általa támogatottnak ítélt produkciókat, így próbálva biztosítani a közalapítvány fedezet nélkül vállalt pénzügyi kötelezettségeit. A KEHI vizsgálat jelenlegi állása szerint több olyan gazdasági döntés született a közalapítványnál, amely bűncselekmény gyanúját veti fel.
Az fn.hu tanácskozáson részt vevő forrása szerint az államtitkár kifejtette, hogy mivel a túlköltések során olyan szerződéseket kötöttek, amelyeknek nem volt meg a költségvetési fedezete, ezért ezeket az egyességeket semmisnek tekintik. Az államtitkár azt is hangsúlyozta, hogy bár a kormány csak egy az alapítvány alapító tagjai közül, a megszüntetéshez nincs szükség konszenzusra. Ezt végső soron akár az ügyészség is kezdeményezheti.
Körösi Zoltán, az MMKA kuratóriumának 2010-ben megválasztott elnöke korábban a Filmhunak adott interjújában elmondta, hogy a tetemes adóságállomány éveken keresztül halmozódott. A Medgyessy-féle ígéreteket a szakma eufórikus állapotban elhitte, majd a valóság kiderülése után változatlan nagyságrendben folyt a költés, s ráadásnak 2005-ben a Bozóki-féle miniszterség ideje alatt a minisztériumi átutalások egy évnyi elmaradása vezetett a banki hitelállomány ilyen mértékű megnövekedéséhez. Az MMKA szerinte rosszul reagált ezekre. Nem fogta vissza az pénzkiígérést, és az éves finanszírozás kimaradására nem alakított ki stratégiát a bankok megjelenésével. Emellett pedig minden egyes évben túllépték az adott év keretszámait, növelték a mínuszt.
Már Vajna a legnagyobb pénzosztó
Az MMKA megszüntetésével tehát Andrew G. Vajna, a nemzeti filmipar megújításáért felelős kormánybiztos kezébe kerültek az alapítvány feladatai is, míg az idei költségvetésből csak az derült ki, hogy az ő intézete vált a filmfinanszírozás legnagyobb elosztójává. A Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) állami támogatására ugyanis mindössze 1,035 milliárd forint szerepelt, a tavalyi 5,1 milliárd után, amelynek jelentős részét amúgy is zároltak.
Mindeközben a büdzsében más területeken jelentős összegek szerepeltek a magyar film támogatására: 2 milliárd a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, 800 millió a Nemzeti Kulturális Alapnál, 175 millió pedig a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnál. Így egyrészt összességében is kevesebb, közel 4 milliárd forint jutott tehát a filmekre, mint amennyit az MMKA költhetett volna el másrészt jól látszik, hogy a filmes források legfőbb kútfeje a gazdasági tárcához, a kormánybiztoshoz került.
Andrew G. Vajna a terveiből azonban igen keveset árult el. Május 2-án azonban a nyilvánosság elé tárja a koncepcióját.
Az fn.hu értesülései szerint a jövő egyfajta összevont stúdiórendszerben képzelhető el, ahol minden filmtervről egy központi producer dönt majd. Ez némiképp hasonló lehet az 1989 előtt működő rendszerre, ahol a stúdióknak egy-egy teljhatalmú producere volt. Akkor azonban, ha az egyik stúdióban nem jutott át egy forgatókönyv, akkor másik négynél még lehetett próbálkozni. Többek szerint azonban félő, hogy ha egy nagy stúdió lesz majd, akkor az mindig egyfajta ízlést fog majd csak megjeleníteni, még ha nem is feltétlenül egy emberét kell ezen érteni, de többfajta látásmód biztosan kiszorul a hazai vásznakról.
