Élet-Stílus

Mennyit fogyaszt a Facebook?

A Facebook a világ legnagyobb forgalmú weboldala. 2004-es indulásakor működtetéséhez elég volt alapítója, Mark Zuckerberg egyetemi szobájának sarkában álló átalakított asztali PC, mára inkább egy 120 millió dolláros szerverbunkerből tartják a lépést a felhasználók igényeivel. KÉPGALÉRIÁVAL.

A Facebook felel Észak-Amerika internetforgalmának nagyjából 10 százalékáért. Minden egyes komment, nyaralós kép, belinkelt videó mozgásba hozza azt az elképesztő rendszert, amely optikai vezetékek sokaságán keresztül generál forgalmat a cég adatközpontjai felől.

Alig egy hét múlva kapcsolja be a világ legnagyobb közösségi oldala saját adatközpontját, kiváltva az eddig bérelt szervertermeit. A központ a messzi és vadregényes Oregon államban kapott helyet. A Prinevilleben felépített központ 13 700 négyzetméter területű – mint egy jókora Tesco -, és ha üzembe helyezik, a Facebook forgalmának felét elbírja majd.

Facebook kékben a szerverterem - KÉPGALÉRIA (forrás: facebook.com)

Facebook-kékben a szerverterem – KÉPGALÉRIA (forrás:facebook.com)

Elsősorban a megfelelő klíma miatt esett a választás az oregoni helyszínre. Többnyire hideg és száraz a levegő, amely megfelelő a szerverek hűtéséhez, spórolni pedig ezen lehet igazán. A hideg levegő a szerverfarm házának tetején lép be, majd elkeverik a gépekből kiáramló meleg levegővel, amelyek egy szinttel lejjebb vannak. A hűvös levegő áthalad egy sor légszűrőn, páramentesítőn, ahol egy finom spray alkalmazásával beállítják a megfelelő hőmérsékleti és páratartalom-értéket, majd ezt a keveréket küldik vissza annak a teremnek a padlózatán keresztül, amelyben a szerverek vannak. A rendszer szépsége, hogy gyakorlatilag olyan, mintha szellőztetnénk, a levegő szabadon áramlik.

Zöld, zöldebb

Egyébként is kialakult a techcégek között hatékonysági szempontból egyfajta verseny. A nem csak PR-szempontból jól eladható energiahatékonysági mutatót
– power usage efficiency (PUE) – próbálják minél alacsonyabban tartani. Ez az érték a létesítmény teljes fogyasztására vetíti az egységben lévő szerverek fogyasztását. Az ideális az 1-es érték lenne, ami e felett van, az elvesztegetett energia. A Facebook új központja majdnem tudja ezt, értéke: 1,07. Összehasonlításképp a Google, amely szintén kommunikálja ezt az értéket, legjobb ilyen farmja is „csak” 1,13-as.

zöldet nem

Kis csavar a nagy takarékosságban, hogy a szervereket megvilágító – és
nyilván a Facebook színére is utaló LED-lámpák tömege – kék lett annak ellenére, hogy ha zöldben világítana, akkor LED-enként 5 centet spórolt volna
magának a Facebook. Úgy látszik, azért ott sem minden a pénz – írja a BBC.

A Facebook mérnökei persze ennyivel nem érték be, ezért olyan egyedi elektromos rendszert is terveztek, amely kiiktatja azt a köztes állomást, amely letranszformálja a váltakozó áramú nagyfeszültséget a szerverek számára fogyasztható egyenárammá. Egy olyan tápegységet hoztak létre, amely megoldja ezt, megspórolva az átalakításnál keletkező veszteséget.
A kritikusok, ahogy azt kell, találnak fogást a projekten. Elismerik a Facebook erőfeszítéseit, azonban nagyon fontosnak tartják hangsúlyozni, nem az a kérdés, hogy mennyit fogyasztunk, hanem hogy milyen energiaforrásból. És ebben egyáltalán nem áll olyan jól a Facebook, ugyanis a Greenpeace felmérése szerint a cég a gépeinek működtetéséhez ebben a csodaközpontban is 62 százalékban nem megújuló, vagyis hőerőműből származó áramot használ.

Hány gép is kell a Facebooknak?

Pontos adatok ugyan nem nagyon vannak, de három évvel ezelőtt a cég technológiai vezetője 30 ezer szerverről beszélt, majd két évvel később 2010-ben, amikorra a Facebook igazán beindult, 60 ezer darabról szóltak a hírek, így mára nem lehet messze az igazságtól, hogy a 100 ezret is eléri a számuk.

És mennyit is fogyaszt majd ez a központ? Körülbelül annyit, amennyit 30-35 ezer nem éppen a takarékosságáról ismert amerikai háztartás. A beruházás persze nyilván rentábilis így is, elég, ha azt vesszük, hogy évente 50 millió dollárt költött eddig a cég csak arra, hogy szerverhelyet béreljen valahol.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik