Az elmúlt év a Szilícium-völgyben az olyan startupok sikerével zajlott, mint például a Greplin nevű közösségi kereső, a ShopKick és a Blippy nevű közösségi kereskedelmi alkalmazások vagy a Google 6 milliárd dolláros ajánlatát elutasító Groupon világhíres startup. Nem elírás a Groupon „startupként” való említése, az amerikai szakírók és szilícium-völgybeli befektetők a hipersikeres Groupont is „startup”-nak minősítik, hiába kapott eddig a Groupon a 2008-as alapításától számított 3 évben összesen 1,12 milliárd dollárt. Bizony, internetes értelemben még „induló” cégnek számít.
Az Európában a vállalatok életciklusának korai szakaszára használatos „early stage” befektetési kategória teljesen idejét múlttá és ódivatúvá vált, és immár minden feltörekvő cég – a szakzsargon szerint – a seed fázisban (vagy viccesebb nevén a „bootstrap”, azaz magyarul „mezítlábas” fázisban) kezdi.
Korábban addig volt startup egy vállalkozás, amíg nem termelt érdemleges bevételt, ma pedig a „Völgyben” addig tart a startup-lét, amíg nem jut el a társaság a tőzsde küszöbére.
Márpedig a tőzsdei kibocsátás mostanában fölöttébb elkerült stratégia, hiszen számos szakmai befektető és ágazati nagyhal jelentkezik egy cégért és a cégértéket jobban meghatározza a tőzsdén kívüli másodlagos piac, és annak értékítélete. A Second Market immár megelőzi a hagyományos tőzsdei kibocsátást és nem „szalonképes” exit stratégiaként megemlíteni a korábban oly fényes jövőt jelző Nasdaqot sem.
A menő cégek tulajdonrészei a gazdasági válság óta a Second Marketen cserélnek gazdát, erre talán legjobb példa az, ahogy a DST nevű orosz befektető cég felvásárolta a Facebook-ot. Az internetes ágazatban immár elfogadottá váltak ezek az aukciós megoldások, és a legkurrensebb online cégek esetében a Second Marketen forgó értékek váltak a fő mutatószámmá.
Kivár mindenki
Igazából a Facebook, a Twitter, vagy a Groupon is elzárkózik bármiféle tőzsdei megjelenés gondolatától, annál is inkább, mert a befektetők emlékezetében a legnagyobb webes kibocsátás, a Google IPO-ja – a sajtóbeli vélekedések ellenére – inkább sikertelenül rögződött. Továbbra is úgy tartja a völgybeli fáma, hogy a kereső óriás elhamarkodta a tőzsdei megjelenést és piaci kapitalizációja sokkal magasabb lehetett volna, ha nem teszi publikussá részvényeit.
Ennek az új típusú gondolkodásnak a hátterében másfajta befektetői klíma és cégfejlődés rejlik, amit a szilícium-völgyi inkubátor szisztémák és a tulajdonrészek akár évenkénti tulajdonos cseréje mozgatnak. Erre jó példa egy tavaly induló ötlet, amely egy 18 éves izraeli srác fejéből pattant ki, majd a Y-Combinator neves inkubátor cégben nevelkedett. Ez a Greplin.com, amely alapötlete – a közösségi aktivitásokat figyelése és aggregálása – elég egyszerűnek tűnik, mégis a megfelelő környezet és a jó ötlet elegendő volt a kezdeti 10-20 ezer dolláros „üzleti angyal” (vagy inkább seed-nek nevezett) szakasz után a gyors továbblépésre.
A Greplin még az indulás évében (2010-ben) 700 ezer dolláros seed körrel folytatta, majd idén év elején már a neves Sequoia Capital fektetett további 4 millió dollárt a cégbe. Ha megvizsgáljuk a Sequia, vagy akár a szintén neves August Capital befektetési célpontjait, akkor számos ilyen inkubációból kinőtt ötletet láthatunk: például tavalyról a DailyBoth, a Bump és a Blippy is ilyen történet.
Jellemző befektetési módozat, hogy az igazán felkapott, menő pár éves startupokba sokszor négy-öt vagy még több kockázati tőkés és angyal száll be egyszerre, ezzel is megerősítve az ötlet trendiségét és értékét. A Blippybe például a neves David Hornik, it-tagként jelenik meg, majd beszáll a legendás Jason Calacanis, a Twitter alapító Even Williams, illetve a Sequia és az August Capital egyszerre.
Befektető sztárok jelennek meg, ilyennek számít a színész Aston Kutcher, aki számos startupba (pl. Blekko, Flipboard, Nowmow stb.) fektette be Hollywoodban megkeresett pénzét. A startup befektetések divatossá váltak és gyakran a korábban egymást két-három évvel követő befektetési körök immár gyakorta évente követik egymást, felgyorsult a befektetések fluktuációja, szinte piaci rutinná vált a tulajdonrészek gyors adás-vétele. Ha megfelelő az előző kör befektetője, akkor mehet tovább a másiknak – ez látszik az egyes szintek vizsgálatakor. Persze ehhez vélhetően megfelelő befektetői kapcsolatrendszer és organizáció társul, a profin inkubált és felkészített befektetési ötletek mellett.
Már nem csak itthon világhírűek
A hazánkban induló Valley-C inkubátor cég kutatása szerint évente közel 200 új startupba vagy ötletbe történik befektetés. Ezekből csak 10 százaléknyi származik Európából, azaz ebben az organizációban egyelőre nem az európai vagy globális ötletek dominálnak, hanem a völgybeli, azaz lokális innovációk. Egyelőre hiú ábránd azt hinni, hogy egy hazai startup vagy akár európai ötlet véletlenszerűen sikerrel kerülhet be ebbe a komolyan körülbástyázott, befektetési ökoszisztémába.
Ehhez csak olyan módon férhetnek a hazai és európai vállalkozások, ha részt vesznek ennek az organizációnak az egyes lépéseiben: azaz inkubáción esnek keresztül, helyi seed befektetőket és megfelelő board tagokat tudnak magukénak. A nemzetközi sikert elért hazai startupok fejlődése és átadott tapasztalatai is ezt mutatják (mint például a Ustream, Prezi.com, vagy a LogMeIn).
De ne csüggedjünk el nemcsak mi maradtunk ki eddig ebből a trendből, hanem maga Európa és az európai startupok is csak most tanulják ennek a működését. Talán erre legjobb példaként a leghíresebb és a Szilícium-völgyben is elismert francia vállalkozó, Loic LeMeur szavai szolgálnak: „I left Europe because – to put it plainly – Silicon Valley kicks its butt.”
Hogy jövünk mi ide?
A kedden megrendezésre kerülő IV. StartUp Underground konferencia kiemelt témája is a hazai technológiai vállalkozásoknak szóló startup verseny lesz. Ebbe a versengésbe idén minden eddiginél nagyobb számban jelentkeztek hazai startaup-ok: idén 30 pályamunka érkezett be. Ebből a nyolc legjobb került a döntőbe.
Az idei versenybe legalább tucatnyi internetes közösségi ötlet pályázott. Ezek között több internetes zeneletöltéssel foglalkozó ötlet volt, vagy például internetes kereső és közösségi aggregátorból is kettő pályázó nevezett. A szervezők a közösségi média területről mégis inkább egy mikroközösségi témaválasztású projektet, a Grundfootball nevű startup-ot (pályázó: GF Social Media kft) juttatták a döntőbe. A kiválasztás során főleg ez az alulról jövő és regionálisan is kísérletező ötlet tetszett meg az ítészeknek. Hiszen a gründfocizást szervező közösségi site-ra épülő startup üzleti célja, hogy akár több országban is összekösse a focizás szerelmeseit és amatőr művelőit.
A keddi konferencián bemutatkozó startup-ok között számos üzleti alkalmazás található. Ilyen például a Reklámfaló (pályázó: AD4sales kft) újtípusú internet videós hirdetési modellje, vagy a Dragontape startup videós playlist és ajánló szisztémája. A Netbeszéd.hu startup egy új típusú üzleti és tanácsadói portált nevezett be, amely a céges tudás megosztást támogatja. Izgalmas pályázat az Ingyenhivo.hu (pályázó: SKAWA), amely telefon rendszerét akár külső website-okba és üzleti szolgáltatásokba is lehet integrálni. Az Imflux.com startup célja, hogy olyan internetes platformot hozzon létre, amelyen bárki szabadon választott témában oktathat, akár sportól, akár főzésről vagy sminkről legyen szó.
Több mobilos applikáció is érkezett. Az Infomeme (pályázó: Goldmann Dávid) célja, hogy akár mobilos tartalmakhoz, vagy bloggerek, vagy bármilyen online és mobiltartalom szerzője számára bevételt szerezzen és továbbítson.
