Az életmű-kiállítás eredetileg 1973-ban jött létre, kialakításában, berendezésében még a művész maga is részt vett. Az azóta eltelt évek során Magyarország egyik leglátogatottabb közgyűjteményévé vált. Az épület, amely a XVIII. században sóháznak épült, később postakocsi-állomás, majd lakóház lett, a múzeum létrejötte óta csak egy pluszszárnnyal bővült, felújítása már régen időszerűvé vált.
2008-ban uniós pályázaton szerzett anyagi forrás segítségével 2010 májusában kezdődhetett meg az épület rekonstrukciója, melynek része lett egy új épületrésszel való bővítés is. A közel 110 négyzetméteres új szárnyban, melyet Kocsis József Ybl-díjas építész tervezett, kapott helyet kiszolgáló helyiségek mellett az interaktív előadóterem, amelyben 3D-s digitális program segítségével virtuálisan is körbejárható a kiállítás, s térben forgatva válnak láthatóvá Kovács Margit kerámiái.
A régebbi kaleidoszkópszerű elrendezés mára átalakult. Mai szemléletmódja inkább a kronologikus bemutatásra törekszik, a kerámiák időrendi sorrendjét csak két tematikus terem szakítja meg. A kiállítás utolsó termében kerekes székről is elérhető magasságban „tapintható tárlatot” alakítottak ki a művész kerámiáinak másolataiból. Ezeket vakok és gyengén látók érintéssel „vehetik birtokukba”. De élményt nyújt mindenki számára.
A kiállítás korszerű bemutató módszerek és közönségtájékoztató eszközök segítségével zárkózik fel a XXI. századi igényekhez. Az interaktív információs pultok segítségével egy-egy – az életművön belül kiemelkedő jelentőségű – mű elemzése és a kerámiák inspirációs forrásainak művelődéstörténeti, ikonográfiai ismertetése olvasható. A nagyméretű LCD képernyőkön Kovács Margitról készült portréfilmeket, s a győri Kovács Margit Múzeumban forgatott kisfilmet lehet megtekinteni.
