Minden évben indulatokat szül a filmrajongók körében a Golden Globe- és az Oscar-jelölés, miután erősen szubjektív a műfaj, és az ízlés kapcsán gyakran csattannak pofonok. A legtöbb esetben szerencsére csak a szavak szintjéig jut az agresszió. Idén a Golden Globe kapcsán a leghevesebb vitát a nemzetközi sajtóban az okozta, hogy bekerült olyan, a kritika által gyengének ítélt produkció több jelöléssel is, mint amilyen az Angelina Jolie és Johnny Depp nevével fémjelzett Az Utazó, amely a legtöbb filmítésztől lesújtó értékelést kapott, de a világ mozikasszáinál már 100 millió dolláros árán felül teljesítve 162 millió dollár bevételt produkált. Mindeközben például a Coen-testvérek széles körűen elismert alkotása, A félszemű nem kapott egy jelölés sem. Ez a film mindössze 38 millióba került, de már 112 milliót hozott csak az Egyesült Államokban.
Ezen vitáról kérdeztük Návai Anikót, aki a díjat odaítélő Hollywoodba akkreditált újságírók szövetsége, a Hollywood Foreign Press Association (HFPA) egyedüli magyar tagjaként bennfentesként védheti meg a szervezetet a kritikákkal szemben. Amikor azonban a hazai filmek melletti lobbizásáról kérdeztük, elcsattant egy két verbális pofon a magyar filmek külföldi megjelenését támogató szervezet felé.
Az Oscar előszobája?
„A Hollywood Foreign Press Associationt nem véletlenül becézik a nemzetközi filmes újságírás ENSZ-ének. Minden tagja saját kulturális szemléletét képviseli, s ez tükröződik a szavazatainkban is” – mesélt Návai Anikó fn.hu-nak arról, hogy mi is a különbség az amerikai filmakadémia által adományozott Oscar és a Golden Globe odaítélése között. „A filmakadémia tagjaitól senki nem kéri számon, hány filmet láttak. Azt viszont név és dátum szerint nyilvántartják a stúdiók, hogy a Hollywood Foreign Press Association szavazói mikor, melyik film vetítésén vettek részt. S mivel mi bizonyíthatóan elvégezzük a házi feladatunkat, és ismerjük a filmeket, amelyekről döntünk, maguk a filmakadémiai tagok is joggal tartják a Golden Globe-ot az Oscar előszobájának.
A király beszéde lehet a király
Idén hét kategóriában jelölték Golden Globe-ra A király beszéde című brit történelmi drámát, amely VI. György brit uralkodóról szól, nemcsak a legjobb drámai film kategóriájában nyerhet majd, a főszerepet alakító Colin Firth, valamint a mellékszerepekben feltűnő Helena Bonham Carter és Geoffrey Rush is feljutott a jelöltek listájára. A drámai filmalkotások öt jelöltje közé A király beszédén kívül a Fekete hattyú című balettdráma, A harcos című bokszfilm, az Eredet című sci-fi és A közösségi háló című Facebook-sztori került be. A legjobb vígjáték, illetve musical mezőnyben az Alice Csodaországban, a Díva című zenés film, a A gyerekek jól vannak című film, a RED című akciókomédia és Az utazó című akciórománc versenyez. A közösségi háló és A harcos egyaránt hat-hat jelölést gyűjtött össze.
Návai Anikó szerint Az utazó című film pontosan azt állítja magáról, amit nyújt: két kellemes, búfelejtő órát. A Golden Globe az egyetlen olyan komoly filmdíj, amely külön kategóriában értékeli a vígjáték-musicaleket és a drámákat, tehát hiba lenne számon kérni tőle, hogy morálisan nem úgy ejt gondolkodóba, mint Az aranypolgár. A Coen-testvérek filmje pedig egyetlen kritikusi díjat sem nyert a Golden Globe-ot megelőző időszakban, beleértve az Amerikai Rendezőszövetség január 10-én nyilvánosságra hozott listáját is, melyen nem szerepel az öt legjobb alkotás között.
Az idén 68. születésnapját ünneplő Hollywood Foreign Press Association annak köszönheti máig tartós – és igenis: az újságírók körében irigyelt! – státuszát Hollywoodban, hogy professzionálisan és erkölcsileg szigorúan meghatározott és tiszteletben tartott játékszabályok szerint működik a stúdiókkal, az alkotókkal és a színészekkel – állítja a világsztárokkal készült interjúiról híres újságíró.
A filmunió sajnálja a pénzt?
Návai Anikó úgy véli, Hajdú Szabolcs filmjének, a Bibliotheque Pascalnak lett volna esélye bekerülni a Golden Globe-várományosok közé. Ahogy lapunknak elmesélte, tavaly a HFPA budapesti filmszemlén résztvevő hat tagja ugyanis kimagasló alkotásként értékelte a filmet. Azoknak a szavazóknak, akikhez a producer eljuttatta Los Angelesbe a DVD-t, szintén nagyon tetszett. De nem került elő a versenyben, mert a magyar film nemzetközi megjelenéséért felelős Magyar Filmunió idén sem szervezte meg az Oscar-díjra nevezett film Golden Globe-vetítését. Több, mint százmillió forintos évi költségvetéséből sajnálta azt a 300 ezer forintot, amibe Hollywood legjobb minőségű vetítőtermének bérlete (és az Oscar-kampány első ’lába’!) kerül.
Návai azonban keményebb vádakat is megfogalmazott: „Nem új keletű, hogy a Magyar Filmunió az amerikai díjakért a kisujját sem hajlandó megmozdítani. Évek óta néhány jelentős európai, de zömében jelentéktelen külföldi fesztiválszereplések tömkelegével tereli el a magyar szakma, a sajtó és a közvélemény figyelmét a magyar film amerikai eredménytelenségéről, melyről kizárólag ő maga tehet. Nemzeti ügy, kiket kér fel a hazai Oscar-bizottságba, melynek döntését addig halogatja, amíg már javában tart az Oscar-kampány.
Kiválasztják a filmet, majd a Magyar Filmunió se pénzt, se ötletet, se energiát nem áldoz a ’versenyzőjére’. Kilöki a köteles kópiát az amerikai filmakadémiára, és elfelejti a Golden Globe-nevezést. Ha a producerek maguktól nem áldoznak rá, a Golden Globe-versenyben évek óta nem lenne magyar film. A filmunió vezetőjének nyíltan bevallott Amerika-ellenességét még soha nem kérdőjelezte meg senki, mert arra a kollektív szakmai önbizalomhiányra játszik, hogy Szabó István nélkül úgysincs semmi keresnivalónk a jelentős amerikai díjak környékén.
A magyar filmesek döntsék el, hogy ez a cinikus hozzáállás mennyit ártott és árt a magyar filmnek. Most éppen a Bibliotheque Pascalt fosztotta meg attól, hogy egy igen jelentős alkotás egy szokatlanul gyenge mezőnyben komoly eséllyel próbáljon meg dicsőséget szerezni Magyarországnak a Golden Globe-díjakért folyó versenyben, és ezzel észrevetesse magát ott, ahol az Oscar-jelöléseket osztják.”
Válaszol a Filmunió
A magyar filmesek már eldöntötték, hogy ki és mennyit „ártott és árt” a magyar filmnek, hiszen Návai Anikó nyár óta nem „szolgálja” magyar film ügyét, sem a Magyar Mozgókép Közalapítványt, a magyar film legfontosabb szakmai szervezetét – reagált az fn.hu-nak Návai Anikó vádjaira a Magyar Filmunió ügyvezető igazgatója, Vezér Éva. Ahogyan azt az ügyvezető reakciójában leírta „Návai Anikó nagyon jól tudja, hogy a Magyar Filmunió éves költségvetésébe sosem volt beépítve sem a Golden Globe, sem az Oscar kampány finanszírozása. Néhányszor előfordult, hogy a filmek producerei kampányuk megszervezésére jelentős anyagi támogatást kaptak a magyar államtól.”
Mint írja, azt is pontosan tudja, hiszen „jó szakember”, hogy nem 300 ezer forintról van szó. Célszerű ugyanis az Golden Globe és Oscar kampányokat külföldi filmek esetében összekapcsolni. A kampány elemei többek között: sajtóhirdetések, hirdetési felületek vásárlása, helyi sajtóattasé alkalmazása, az alkotók vetítési körútjának megszervezése és finaszírozása, az ehhez kapcsolódó további vetítőhelyek bérlése, nyomtatott marketinganyagok készítése és terítése, stb. Hatékony kampányt 15-20 millió forint alatt nem lehet megvalósítani.
Azért is aggályos Návai Anikó felvetése, mert 2010 nyaráig a Magyar Mozgókép Közalapítvány a Magyar Filmunión keresztül működtette a Filmbizottság Los Angeles-i irodáját, amely Návai Anikó volt egy személyben. A helyzetet tehát ismernie kell.
(A tavalyi Filmszemlén a Magyar Filmunió munkatársai a HFPA egyetlen munkatársával sem találkoztak a vetítőtermekben, és az a hír járta, hogy a nagyon sok pénzért – kizárólag Návai erősködésére – Amerikából meghívott HFPA tagok Budapest turisztikai értékei iránt nagyobb érdeklődést mutattak, mint hazánk filmművészeti újdonságai iránt.
Az Oscar-díjra jelölő bizottság tagjait nem a Magyar Filmunió kéri fel, ezt is nagyon jól tudja Návai Anikó. A bizottságba a legfontosabb filmszakmai szerveztek delegálnak tagokat. A Magyar Filmunió a bizottság összehívását szervezi meg, valamint azt, hogy a nevezés kritériumainak megfelelő összes filmet meg tudják nézni a bizottság tagjai, majd a bizottság üléséhez biztosítja a kereteket.
A filmszervezet vezetője szerint Návai Anikó nagyon jól tudja, hogy a Magyar Filmunió számos amerikai rendezvénnyel működik együtt, már csak azért is, mert többször fordultak hozzá segítségért az elmúlt években ezen ügyekben, legtöbbször sajnos sikertelenül…
Az említett események közül a filmunió kiemeli a New York-i Lincoln Centerben 2010 februárjában bemutatott válogatásvetítést az új magyar filmtermésből, a Bibliotheque Pascal amerikai premierjét Los Angelesben, valamint ugyanezen film szakmai vetítését. Ezt a Magyar Filmunió EFP tagságának köszönhetően tartották Los Angelesben, melyet kifejezetten az Oscar-díjakról szavazó amerikai filmakadémia tagjainak szervez az európai szervezet.
