Monicellit prosztatarák miatt kórházban ápolták, és a rendező kivetette magát ötödik emeleti kórházi szobájának ablakából – jelentette be a szóban forgó római klinika.
Mario Monicelli Frederico Fellini és Michelangelo Antonioni mellett a háború utáni olasz filmművészet egyik legnagyobb rendezőjének számított. Az olasz vígjáték zsenijeként tartották számon, aki felejthetetlen filmeket alkotott, köztük háborús témájúakat is. Egyik legnagyobb filmje A nagy háború volt, amelyet 1959-ben készített, a főszerepben Alberto Sordival és Vittorio de Sicával. Első filmjét azonban még a háború előtt, 1935-ben, mindössze 20 évesen egy barátjával, Alberto Mondadorival közösen rendezte, mégpedig Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényéből.
Monicelli mindig figyelemmel kísérte Olaszország politikai életét, és filmjeiben a való életet ironikus tükörben ábrázolta. A nagy háború mellett emlékezetes filmjei között voltak a többi között Az ismeretlen ismerősök, a Brancaleone ármádiája, az Egy egészen kicsi kispolgár és Az ezredeseket akarjuk. Az olasz film legnagyobb sztárjaival dolgozott együtt, a már említett Alberto Sordi és Vittorio de Sica mellett a többi között Vittorio Gassmannal, Marcello Mastroiannival, Monica Vittivel és Claudia Cardinaléval.
Az egyik legkiemelkedőbb olasz filmrendezőt – aki forgatókönyv-íróként is dolgozott – kétszer jelölték Oscar-díjra, mégpedig 1963-ban és 1965-ben.
Legutolsó filmjeinek egyikét, a második világháború idején egy líbiai oázisban játszódó A sivatag rózsáit 2006-ban, 91 évesen készítette.
