Újabb magyar író kaphat Nobelt?

A díjat minden évben az a szerző veheti át, aki “az irodalomhoz a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járul hozzá”. Tavaly Herta Müller, 2002-ben pedig Kertész Imre részesült ebben a megtiszteltetésben. Hogy idén ki lehet a befutó, arra még néhány órát várnunk kell, addig csak találgathatunk, ki a legesélyesebb.

Csütörtök reggel a brit Landbrokes fogadóirodánál a legerősebb odds Cormac McCarthy neve mellett található: három az egyhez tartják a győzelmi esélyét. Ha valóban ő nyerne, annak lenne némi pikantériája, ugyanis 2008-ban hatalmas botrányt kavart az akkori főtitkár Horace Engdahl kijelentése, aki úgy vélte, „az amerikaiak szűk látókörűek, ezért nem is érdemlik meg a Nobel-díjat.” A főtitkárnak azóta távoznia kellett posztjáról, de tény, hogy az elmúlt években mindig európai származású író vagy költő nyerte a díjat.

A hazánkban is jól ismert amerikai írót – aki többek közt Az út, és a Nem vénnek való vidék című regényeket jegyezi – Haruki Murakami japán (5 az egyhez), és a kenyai Ngugi wa Thiong’o (11 a kettőhöz) követi a dobogón. A negyedik legjobb a listán holtversenyben a a dél-koreai Ko Un, és a néhány nappal ezelőtt még legesélyesebbnek látszó svéd Tomas Tranströmer (8 az egyhez odds-szal). A listán nagy örömünkre előkelő helyen szerepel Nádas Péter is, akinek esélyét 15 az egyhez tartja a fogadóiroda.

Már évek óta titkos befutónak látszik Philip Roth, Joyce Carol Oates, Assia Djebar, Adonis, E.L Doctorow, Thomas Pynchon, vagy Amos Oz, de feltűnik Bob Dylan és Vaclav Havel is a listán.

Öt közül választottak

Nádas Péter

Hogy kik kerülhetnek a Nobel-díjra jelöltek közé, arra javaslatot tehetnek a svéd, a francia és a spanyol akadémia tagjai, valamint esztétikát, irodalmat vagy történelmet tanító egyetemi oktatók, az egyes országok írószövetségeinek elnökei, illetve a korábbi Nobel-díjasok. Májusban öt név kerül az Akadémia elé, az ő életművüket tanulmányozzák részletesen, és ez alapján hozzák meg végül a döntést.

Alfred Nobel végrendelete értelmében évről évre annak a szerzőnek adják át a díjat, „aki az irodalom területéhez a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá”. Az akadémiát kezdettől fogva számos kritika ért a döntései miatt. A bírálatok részben arra vonatkoztak, hogy egyes kiemelkedő szerzők soha nem kapták meg a kitüntetést, míg a díjra kevésbé érdemes társaik átvehették azt.

Politikai bírálatok

A kritikusok – noha a Nobel-bizottság még 1914-ben kinyilvánította az „irodalmi semlegesség elvét” – több kitüntetés mögött politikai megfontolásokat és érdekeket feltételeznek. A finn Frans Eemil Sillanpää 1939-es kitüntetését például az elemzők a Szovjetunió által fenyegetett Finnország melletti kiállásként értékelték. Az először 1946-ban jelölt Winston Churchillnek a bírálatok miatt végül csak 1953-ban ítélték oda a díjat, de a döntés még így is sok hullámot vetett. Szintén ellenállás előzte meg Solohov és Hemingway díjazását. A fasizmussal szimpatizáló Ezra Pound kitüntetését pedig számos fórumon elutasították.

December 10-én adják át

Szolzsenyicin kitüntetése után a TASZSZ azt írta, hogy a svéd akadémia „hagyja, hogy méltatlan játékot űzzenek vele”, így politikai spekulációk célpontjává válhat. Egyes esetekben az akadémiát azzal vádolták, hogy belpolitikai ügyekbe avatkozott; ez történt Heinrich Böll vagy Odisszeasz Elitisz esetében. 2000-ben pedig a Kínai Kommunista Párt rendkívüli ülésen tájékoztatta a kultúra és propaganda illetékeseit, hogy Gao Xingjian Nobel-díja egyike a közelmúlt „öt Kína-ellenes lépésének”.

A legutóbbi időkben Harold Pinter és Orhan Pamuk díjazása kapcsán merültek fel olyan vélemények, hogy a döntőbizottság nem (vagy nem kizárólag) az alkotó által teremtett művészi értéket méltányolta, hanem figyelembe vette az író politikai állásfoglalását – Pinter esetében az iraki háború elleni fellépését, Pamuk esetében az örmény népirtásra vonatkozó nyilatkozatait. Az akadémia döntése korántsem mentes a belső vitáktól; az utóbbi időkben arra is volt példa, hogy egyes akadémiai tagok kilépésükkel demonstráltak a szerintük helytelen döntés ellen – ez történt 1989-ben Salman Rushdie mellőzése miatt, illetve Elfriede Jelinek 2004-es kitüntetését követően. A magyarok 2002-ben büszkélkedhettek legutóbb, amikor Kertész Imre kapott irodalmi Nobelt.

A hivatalos bejelentés csütörtökön esedékes, addig csak találgathatunk. A díjakat Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én adják át.