A 70 művész több mint 200 műalkotását felvonultató tárlat a bécsi Secession művészegyesület korai szakaszát mutatja be. A kiállítás nagyrészt rajzokra és sokszorosított grafikákra épül, de ezeket néhány kiemelkedő festmény, szobor egészíti ki. A leghíresebb műtárgyakat kétségkívül Gustav Klimt jegyzi, hét kiállított festménye között van a főművének tekintett Nuda Veritas – a meztelen igazság című képe is, amelynek biztosítási értéke önmagában 35 milliárd forintra rúg.
Épp e kép miatt csúszott egyébként a tárlat majd egy évet. Eredetileg ugyanis 2008-ban, a Ferdinand Hodler-tárlattal egy időben szerették volna megnyitni, de a Nuda Veritast akkor műtárgyvédelmi okokból nem engedték külföldre az osztrák hatóságok. A főmű nélkül pedig nem akarták megrendezni a tárlatot. A „Hodler-Klimt találkozás” ugyanakkor nem marad el, mert most a – „nemzetközi kontextus megteremtése érdekében” kiállított – Cézanne-, Degas-, Toulouse-Lautrec-, Gauguin-, Munch-munkák mellett feltűnik majd néhány Hodler-kép is. A tárlat érdekessége továbbá, hogy vázlatok segítségével megismerhetjük az úgynevezett Beethoven-fríz (amely a 9. szimfónia „festészet nyelvére fordítása”) elkészülésének állomásait, de bepillanthatnak Klimt portréművészetébe és erotikus rajzaiba is.
A tárlat törzsanyagát a bécsi Albertina adta, de érkeztek művek osztrák, svájci, amerikai és japán köz- és magángyűjteményekből is. Múlt héten, a kiállítás beharangozóján Baán László, a Szépművészeti Múzeum igazgatója a tárlat egyik kuriózumaként emelte ki ezenkívül a Japánból érkező Arany lovas – Az élet harc című képet. Mint fogalmazott, ezért még Bécsből is érdemes idelátogatni. Ugyanakkor ez a műalkotás nem lesz itt végig a január 9-i zárásig, csupán hét hétig sikerült megszerezni.
A kiállítás 1895-től 1905-ig tekinti át az osztrák művészettörténészet hatásában leggazdagabb időszakát, az Ausztria Képzőművészeinek Egyesülete, a Secession megalakulásától a Klimt-csoport kilépéséig. Mint Marian Bisanz-Prakken, a bécsi Albertina művészettörténésze, a tárlat kurátora a beharangozón fogalmazott, a Nuda Veritas egy évvel az egyesület megalakulása után született, és újszerű képi megfogalmazása, a női alak erotikus kisugárzása akkor sokakban felháborodást keltett, “sokkolta a közvéleményt”.
A Secession-csoport a régióban először ábrázolta a meztelen emberi testet és a szexualitást a maga természetes és naturális mivoltában, és amely botrányt botrányra halmozva vívta a maga harcát a katolikus-konzervatív császárvárosban. Az első botrány a „főnök”, Gustav Klimt nevéhez fűződik, akit 1894-ben megbíztak azzal, hogy készítsen freskókat a Bécsi Egyetem 1883-ban elkészült aulája számára. Ő a historizmus helyett naturalisztikusan ábrázolt aktokat prezentált megbízóinak. Bár a képek mai szemmel nézve igencsak visszafogottak, mégis óriási felháborodást váltottak ki nemcsak a közvéleményben, de a művészvilágban is. Később a kormány nem engedélyezte számára, hogy ezekkel a képekkel képviselje Ausztriát az 1904-es világkiállításon, így a művész visszalépett a megbízástól, és a már kifizetett honoráriumról is lemondott.
A Gustave Moreau, Alfons Mucha és Ferdinand Hodler műveit bemutató, valamint a Degastól Picassóig című kiállítást követően a Klimt-tárlat is a képzőművészet 19. század végi, 20. század eleji megújulásának fontos fejezetét tekinti át. A „Nuda Veritas – Gustav Klimt és a bécsi Secession kezdetei 1895–1905” című kiállítással a Szépművészeti Múzeum búcsúzik egy időre a nagyközönségtől. A tervek szerint ugyanis januárban bezár, hogy elindulhasson a múzeum bővítését célzó nagyszabású beruházás. Igaz, a felújítás is éppúgy húzódik (már májusban el kellett volna kezdeni), mint a Klimt-tárlat. Ez a meztelen igazság.
