Sokak érdeklődését felkeltette annak idején a magántraffipax intézménye. Így Hegyfalu polgármesterének is. Elege lett ugyanis a kistelepülésük főutcáján naponta keresztül dübörgő több ezer kamionból. A polgármester megpályázott és el is nyert faluja számára egy sebességmérő készüléket. Az önkormányzati sebességmérést lehetővé tevő rendelet is ekkor lépett hatályba, minden adott volt tehát, hogy sikerrel vágjanak neki a “traffipaxolásnak”.
A gondok akkor kezdődtek, mondja Kálmán József polgármester, amikor kiderült nem lehet Magyarországon olyan műszert beszerezni, amely a megadott technikai feltételeket teljesíteni tudja. A rendőrségtől, kérdésünkre, hogy melyek is ezek, válaszul azt közölték, részletesen összefoglalták technikai elvárásaikat. Ezt a 18/2008. (IV. 30) GKM rendeletben közzé is tették. A falu azonban, mire a leírásnak megfelelő készüléket tudott szerezni háromnegyed évet el is veszített, ám csak ezt követően derülhetett ki számukra, hogy hiába az előírás szerinti a készülék, annak adatforgalmi rendszerét nem tudják összehangolni rendőrségével – amelyet szintén előírtak – ám a rendőrségnek sem volt olyan eszköze, amely ezt teljesíteni tudná.
HOgy Működik?
A „magántraffipax” rendszerben sem az önkormányzat bírságol. A gép
feljelentkezik a rendőrségi hálózatra, egy GPS beméri a helyét, majd
elkezdi küldeni az adatokat. Az elkészített fotót tárolja a helyi
rendszer egyedül, a többi adatot: a sebességet, a helyszínt, egy
azonosítót, a rendszámot küldi be a központba, ennek alapján szabják ki
a bírságot.
A rendszer használatáról végül nem a fentiek miatt mondott le szinte teljesen a polgármester. A legfontosabb indok, hogy az ORFK-val kötendő szerződésben nem tudtak megállapodni arról, hogyan történjen a felek közötti elszámolás, pedig mint mondja ők akár egy forint ellenszolgáltatási díjjal is beérték volna.
Ennek kapcsán megkérdeztük az ORFK-tól, hány önkormányzati traffipax üzemel jelenleg. Amit a fenti eset kapcsán vélelmezni lehetett, a hivatalos válasz is igazolt: egy sem. Egyetlen önkormányzatnak nem sikerült az elmúlt két év során megállapodnia a rendőrséggel. A sajtóosztálynak így arra vonatkozóan sem volt válasza, hogy hogyan történne az elszámolás a résztvevők között. „Tekintettel arra, hogy nincs együttműködési megállapodás, a rendőrség és az üzemeltető között elszámolásra sem került sor, így erre a kérdése válaszolni nem áll módjában a rendőrségnek” – közölték lapunkkal.
Ki és hogyan fizet?
Kálmán József szerint a rendőrség egyszerűen nem tudta a rendszerek közötti elszámolást megalkotni. Úgy véli, a rendőrség nem tud kifizető lenni, mert a bírságok a központi költségvetésébe kerülnek, és nem tudja az önkormányzatok felé jelentkező kifizetéseket elhelyezni saját költségvetésében. Ezt a feltevését igazolni látszik, az elszámolásra vonatkozó kérdésünkre adott rendőrségi válasz is.
E szerint, a bírságok a Magyar Államkincstárnál vezetett számlára kerülnek, amelyet a rendőrség közlekedésrendészeti feladatainak ellátására, valamint az ellátásához szükséges eszközállomány fejlesztésére, továbbá a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegésekkel kapcsolatos eljárása során ténylegesen felmerült, igazolt költségeinek fedezésére fordít.
„Mi ez a csend?”
A polgármester végezetül elmesélte, „feketén” kipróbálták azért gépüket, és kiálltak az út szélére, ami olyan hatást váltott ki, hogy kinéztek az ablakon az emberek, mert hirtelen nem dübörögtek a kamionok.
