A művészi szabadság nem sértheti az emberek érzékenységét – jelezte az önkormányzat városrendezésért felelős tanácsosa, Maurizio Cadeo. A kulturális bizottságot vezető Massimiliano Finazzer Flory azonban semmi rosszat nem látott a szerinte művészi plakátokban. Az esztétikát nem szabad az etikával keverni – hangoztatta.
A végső szót a milánói zsidó közösség mondta ki, miután Cattelan kiállításának bevétele a város központi pályaudvarán épülő Shoah-emlékmúzeumot hivatott finanszírozni. A plakátok üzenete nem illik ehhez a célhoz – fogalmazott a múzeum igazgatója, Roberto Jarach.
Cattelan egyelőre nem kommentálta a döntést, talán azért sem, mivel eddig a kiállítással kapcsolatos összes kívánsága teljesült. A krisztusi feszület Inri feliratát viselő lótetemet ugyan nem állíthatta ki a milánói székesegyház közelében, kiállítását viszont az egykori királyi palota termei látják vendégül. Nem cenzúrázták azt a hatalmas, középső ujját magasba tartó kéz-szobrot sem, melyet a kiállítással egy időben Cattelan a milánói tőzsde épülete elé helyez – egyértelmű üzenetként.
i.n.r.i
A Iesus Nazarenus Rex Iudaeorum (Názáreti Jézus, a zsidók királya) rövidítése, ez a négy betű állt Jézus fejfáján.
Az ötvenéves, autodidakta Cattelan botrányos alkotásairól vált ismertté. A Padovában született, de New Yorkban élő művész 1990-ben hívta fel magára a figyelmet a Velencei Biennálén kiállított II. János Pál szobrával. A mű életnagyságban ábrázolta az egyházfőt, amint éppen egy meteorit csapódik rá. A La Nona Ora (A kilencedik óra) című alkotást a Christie’s aukciós ház 886 ezer dollárért árverezte el, ezzel az olasz kortárs művészek között Cattelan éri a legtöbbet.
„Egy művész vagy szabadon fejezheti ki magát, vagy menjen el hivatalnoknak. Ha Milánó nem akart botrányt, miért hívta meg Cattelant?” – kérdezte Vittorio Sgarbi művészettörténész. Az idei Velencei Biennále olasz pavilonjának gondozójaként Sgarbi arra szólította fel Cattelant, hagyja ott Milánót, és állítsa ki műveit a velencei szemlén.
