Élet-Stílus

Bérlakásépítés a középosztálynak

A középosztálynak építenének bérlakásokat állami támogatásokból az építőanyaggyártók és – forgalmazók - derült ki hétfőn egy konferencián. A javaslat harmonizál az új Széchenyi Terv vitairatával. A javaslattevők bruttó 1000 forint/négyzetméter/hó körüli bérleti díjjal kalkuláltak - ennél a főváros XVII. kerületében olcsóbban is lehet lakást bérelni.

A Társaság a Lakásépítésért Egyesület által ajánlott bérlakásépítési modell a bérből, fizetésből élő, alacsony vagy közepes keresettel rendelkező, gyermeket vállaló alkalmazotti, közalkalmazotti, köztisztviselői réteget; középosztályt; a nyugdíjasokat; illetve az előtakarékosság beiktatásával a pályakezdő fiatalokat célozza meg elsősorban – olvasható az egyesület Széchenyi Terv vitairatához benyújtott javaslatában, amelyet hétfőn mutattak be egy konferencián. A javaslat online is elérhető.

Az építőanyaggyártók és – forgalmazók által létrehozott egyesület dokumentuma nagy meglepetéseket nem tartogat az új Széchenyi Terv vitairatát ismerőknek, nem egyszerűen csak átfedésekről van szó, teljes mondatok egyeznek meg szó szerint a két anyagban.

Havi 60 ezertől?

Mindkét helyen olvasható, hogy a „következő években évi 5-10 ezer bérlakás építése lenne kívánatos Magyarországon. Ezt indokolja a hazai bérlakás rendszer hiánya, amit hatékonyan kialakítani és működtetni építésekkel lehet.”

A vitairat azzal a konkrétummal több, hogy minimum 60 négyzetméteres lakások építését javasolja („a modern, családi
életvitelre alkalmas bérlakásokat kell biztosítani, amelyeket a későbbiekben akár meg is vásárolhatnak”), ez egyesület javaslata azzal, hogy bruttó 1000 forint/négyzetméter/hó körül lenne a bérleti díj.

Ha a kettőt összefésülik, akkor legalább 60 ezer forintos bérleti díjról lehet majd beszélni, ami nem maradna el sokkal a külső kerületekben szedett díjaktól. A XVII. kerületben jelenleg ennél olcsóbbak a bérleti díjak: átlagosan 957 forint/négyzetméter/hó az ingatlan.com statisztikái szerint.

Vállalati bérlakások

A bérleti díjhoz minkét dokumentum szerint az állam a cafetéria adókedvezményen keresztül adhatna kedvezményt. Az új Széchenyi Terv vitairata ennek kapcsán fölvillantja a “vállalati bérlakások” intézményének bevezetődését is.

Az érvrendszer és a megvalósítás módjára tett javaslatok is hasonlók: az állam konjunktúrakiegyenlítő szerepe, a gazdaság élénkítése, a munkavállalói mobilitás növelése, az uniós források fölhasználása.

Az építendő bérlakások aránya mindemellett csak mintegy 20 százaléka lenne az új lakásoknak, a Széchenyi Terv vitairata ugyanis évi 40-50 ezer lakás építését irányozza elő.

mit kérjen az állam a támogatásért?

A Társaság a Lakásépítésért Egyesület javaslata szerint írja elő az állam:

– a maximált bérleti díjat,
– a bérlő kiválasztás szempontjait,
– a bérlői igénynek az építést megelőző bizonyítását,
– az életciklus-költségek figyelembevételével meghatározott
– a maximált kivitelezési költséget,
– minőségi, építészeti követelményeket,
– a használati, fenntartási alapelveket

Ajánlott videó

Olvasói sztorik