Horvátország nemzeti együttese korábban kétszer is játszhatott már Eb-aranyért, de mindkétszer alulmaradt: 1999-ben, Firenzében éppenséggel a magyarokkal szemben, 2003-ban, Kranjban pedig Szerbia csapatától kapott ki. Harmadjára nem engedte ki kezéből a lehetőséget: Ratko Ruzdic tanítványai magabiztosan páholták el az elődöntőben a magyar csapatot verő olaszokat.
Az aranyéremért kiírt szombati ütközetet – legalább 5 ezer fanatikus honi szurkoló félelmetes hangulatot teremtő drukkolása közepette – a maguk ágán a világbajnok szerbeket legyűrő horvátok kezdték jobban, 2-0-ra elhúztak, de az olaszok még az első negyed vége előtt szépíteni tudtak. A találkozó szorosságát sikerült megtartani az itáliai alakulatnak, 1-1-es második nyolc perc után még mindig csak egy gól volt a hátrányuk.
A nagyszünet után azonnal betaláltak a házigazdák, s hogy keretes legyen a harmadik negyed, a végén szintén bevették az olasz kaput, így gyakorlatilag eldöntötték az aranyérem sorsát. A záró negyedben ötgólos horvát vezetésnél még sikerült szépíteniük az olaszoknak, de a győzelemtől, sőt még a döntetlentől is messze voltak, így maradt a négygólos különbség és a házigazdák első Európa-bajnoki sikere.
Európa-bajnokság, férfiak, döntő:
Horvátország-Olaszország 7-3 (2-1, 1-1, 2-0, 2-1)
