Német kutatók szerint az idősebb emberek társadalmi megítélése meglehetősen negatív irányba hajlik. Gyakran ábrázolják őket bölcs emberként, ám a lelassult és feledékeny jelzőket is éppúgy előszeretettel használják velük kapcsolatban. “Egy fiatal-központú kultúrában élve talán szükségük van némi önbizalomnövelésre. Ezért szeretik jobban az olyan történeteket, amelyek rossz színben tüntetik fel a fiatalokat, akikről úgy vélik, hogy nagyobb társadalmi megbecsülésnek örvendenek” – mondta Silvia Knobloch-Westerwick, az Ohiói Állami Egyetem munkatársa.
A tanulmány 276 német felnőtt bevonásával készült, akik közül 178-an 18 és 30 év közöttiek voltak, 98-an pedig az 55-60 éves korosztály tagjai közé tartoztak. A résztvevők azt hitték, hogy egy új internetes magazin tesztelésében vesznek részt. Az alanyok maguk dönthették el, hogy az előre kiválasztott tíz cikknek a pozitív, vagy a negatív változatát olvassák-e el. Minderre meghatározott idő állt a rendelkezésükre. Minden egyes történethez két fénykép tartozott: az egyiken egy fiatal, a másikon egy idősebb ember szerepelt.
Az eredmények azt mutatták, hogy az idősebb emberek sokkal szívesebben olvastak negatív történeteket a fiatalokról, mint a saját korosztályukról. Összességében sokkal kevesebb érdeklődést mutattak a kortársaik iránt, akár negatív, akár pozitív hírről is volt szó. Ezzel ellentétben a fiatalok leginkább a saját generációjukról szóló, pozitív hangvételű híreket részesítették előnyben. A szakemberek szerint az idősek viselkedése a társadalmi helyük, illetve megítélésük szemszögéből magyarázható. “Mindenki szereti az önbizalom-gerjesztő dolgokat. A fiataloknak ez automatikusan megy, mivel őket fontosnak tartják a társadalomban” – mondta Knobloch-Westerwick.
A cikkek átolvasása után a résztvevők egy olyan kérdőívet töltöttek ki, amely az önbizalomszintjük mérésére szolgált. A fiatalabb generációval ellentétben, az idősebbek önbizalma jelentősen megnövekedett a fiatalokról szóló negatív cikkek elolvasása után. A szakemberek szerint nem számít, hogy a vizsgálat Németországban készült, mert a nemzeti hovatartozás, illetve az etnikai sajátosságok nem befolyásolják az eredményeket. “Azt hiszem, hogy Amerikában is ugyanezeket az eredményeket kapnánk, ha elvégeznénk egy hasonló kísérletet” – mondták el egy interjúban.
A Journal of Communication című folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője, a friedrichshafeni Zeppelin Egyetemen dolgozó Matthias Hastall volt.
