Alvar Aalto finn építész és formatervező, várostervező nem csak a 20. századi finn építészet legfontosabb alakja, hanem a modern formatervezés kiemelkedő figurája is volt. Széke, a “Paimio” (1931), valamint vázája, a “Savoy” (1936) ikonokká váltak a formatervezésben, és az organikus design alapköveinek tekinthetők.
Aalto Helsinkiben tanult építészetet 1916 és 1921 között, majd beutazta Európát kiállítás-tervezőként, így szerezve hatalmas ismeretanyagot a kortárs művészet és építészet trendjeiről. Ő tervezte a finn pavilont az 1937. évi párizsi, majd az 1939. évi New York-i világkiállításra. Előbb 1940-ben, majd 1946–1947-ben vendégprofesszori megbízást kapott a rangos amerikai MIT-n. Az 1950-es években tervezett vöröstéglás épületei is elismerést váltottak ki. Aalto az építészeten kívül kimagasló eredményeket ért el az iparművészet területén is; bútor-, világítás- és üvegtervei elismerést vívtak ki világszerte.
Az Alvar Aalto házai – örök formák című kiállítás augusztus 25. és szeptember 26. között a debreceni Kölcsey Központ Bényi Árpád termében tekinthető meg.
AJÁNLOTT LINKEK:
