Szombaton egy építkezés során leomlott löszfal temetett maga alá két gyermeket és egy felnőttet a Somogy megyei Ságváron. Az ötéves kisfiú és a 11 éves kislány meghalt, a felnőtt megsérült. A baleset okát és körülményeit szakértők vizsgálják, de általánosságban kijelenthető, hogy a löszfalak az egyik legkomolyabb geológiai veszélyforrást jelentik Magyarországon. Sajtóhírek szerint Ságváron épp az omlásveszély elhárítására készültek egy támfalat építeni, amelynek alapozásához árkot ástak a löszfal lábánál.
A jég hagyta itt
Annyit a részletek nélkül is tudunk, hogy ez a kivitelezés legkritikusabb időszaka. Ilyenkor eltávolítják a korábban leomlott részeket, ami természetes támaszként eddig visszatartotta a kőzettömeget, majd még tovább gyengítik a falat azzal, hogy megássák a támfal alapjainak az árkot. Ezzel hirtelen egy olyan instabil állapotot idéznek elő, ami még a szakemberek részéről is komoly odafigyelést és óvintézkedéseket kívánnak. Az instabilitást tovább súlyosbíthatja, ha a löszt korábban jelentős mennyiségű csapadék vagy egyéb víz itatta át – mondta el a FigyelőNetnek Oszvald Tamás, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Földtani Hatósági Osztály főosztályvezető-helyettese.
A lösznek nevezett képződmény a jégkorszak maradéka. Egyrészt a levegőből tízezer évek alatt kiülepedett por, másrészt fagyaprózódással létrejött törmelék alkotja, amellyel a szél évezredek alatt beborította a Kárpát-medence alacsonyan fekvő füves sztyeppéit. A 0,2 és 0,7 mm szemcseméretű finom por kiülepedett a fűszálakra, majd ezeket elborítva fokozatosan összetömörödött. A növényzet idővel „kirohadt” a kőzetből, ezért laza, „csöves” a szerkezete, növényi szárak és gyökerek üregeit, apró állatok járatait őrizte meg. A felszín közelében, 10-15 méteres mélységig a lösz pórustérfogata 50 százalék körüli, ami azt jelenti, hogy egy köbméter anyagnak csak a fele kőzet, a többit különböző gázok alkotják. Nagyon „errózióérzékeny” képződmény, víz hatására könnyen málik.
A „fél országot” érinti
Hazánkban jellemzően dombsági területen, hegységperemeken figyelhető meg: végig az Északi-középhegységben a Börzsönyig, a Dunántúli-középhegységben, a dél-dunántúli hegyvidék környékén. A lösztakaró önmagában semmiféle problémát nem jelent, veszélyessé akkor válik, amikor jelentős csapadéktól a tömege megnő, és víz hatására megcsúszik. Valahogy úgy képzelhetjük el, mint amikor a homokvár szétmállik az esőben. Ilyenkor maradhat hátra az instabilsága miatt komoly veszélyt jelentő löszfal, de kialakíthatja emberi tevékenység vagy egy vízfolyás is. Hazánkban elsősorban a Balatont veszik körbe és a Duna nyugati partját kísérik löszfalak, ahol Oszvald Tamás szerint már nem is rendezésre, hanem veszélyelhárításra lenne szükség.
A ságvári tragédia helyszíne (MTI)
A szakemberek rézsű építésével, és a megfelelő fajtájú, talajt megkötő növényzet telepítésével akadályozhatják meg a löszfalak omlását, már ha jut rá megfelelő anyagi forrás. Az elmúlt években nem volt, a jelenlegi kormány pedig még nem jutott idáig. Mindenesetre kedvező előjel, hogy a belügyminiszter feladatkijelölésében szerepel a partfal- és földcsuszamlásveszély-elhárítás. Pénzre pedig most nagy szükség lenne: az elmúlt hónapok csapadékos időjárása felgyorsította a földmozgásokat, a potenciális veszélyforrást jelentő területek csaknem mindegyikén romlott a helyzet – emeli ki Oszvald. Csak az összehasonlítás kedvéért: míg 2009-ben 114 káreseményt jeleztek a pince- és partfalvédelmi bizottságnál, idén július 15-éig ez a szám már 400-nál jár.
Nem több, mint fizika
Földcsuszamlásról tehát akkor beszélünk, ha egy lejtős pályán a kőzettömegen belül létrejön egy elválási felület, amely mentén a kőzettömeg – engedve a gravitációnak – lecsúszik. Csúszik például a tihanyi hegyoldal is az apátság alatt – írtuk korábban. Maga a hegy nem csúszásveszélyes képződmény, de ezer éve, amikor az apátságot építették, legalább 5-6 méteres peremterasz vette körül a Balaton felé néző oldalt.
Mára ez „lefogyott” két-három méterre, és ha nagyon óvatosak akarunk lenni, akkor aktív rézsűvédelemmel kell majd körülvenni magát az épületet. Ki kell irtani azokat a nagy fákat, amelyek már annyira árnyékolnak, hogy alattuk a fű nem tud megnőni. Ebben az esetben a lemosásnak már a lehetőségét is jelentősen csökkentettük: jelenleg nincs veszély, de igenis szép lassan oda kell figyelni Tihanyra – nyilatkozta korábban a FigyelőNetnek Oszvald Tamás.
Mozdony a Balatonban
Ercsiben, a Dunával párhuzamosan épült úgynevezett Halászsoron az elmúlt negyven évben már két utca beomlott, eltűnt. 1999. július 7-én körülbelül 200-250 méter széles partszakasz csúszott a Dunába, szétszakítva és magával sodorva 6-7 házat. Ezzel megszűnt a Halászsor harmadik utcájának a nagy része is. Tudomásul kell venni, hogy a Föld forog, és az észak–déli irányú folyóknak a nyugati partját a forgás miatt sokkal intenzívebben pusztítja. Ez természeti törvény, fizika.
A balatonakarattyai alagút évente centimétereket csúszik bele a Balatonba: csúszik és csúszik, egyszer pedig leszakad, de azt senki nem tudja megmondani, hogy mikor – jelezte még évekkel ezelőtt a szakember. A fonyódi magaspart is folyamatosan csúszik, omlik, minden évben lejátszódik ott kisebb földcsuszamlás: alatta megy a 7-es út és a vasút. A baj bármikor bekövetkezhet, mint 1914-ben, amikor Balatonkenese és Balatonfűzfő között egy földcsuszamlás a tóba sodorta az éppen ott elhaladó vonatot. Személyi sérülés szerencsére nem történt.
Vagy 1968-ban Dunaújvárosban, ahol egy szokatlanul csapadékos időszak után 1,5 millió köbméter föld csúszott meg, és a vasmű vízkivételi műve 42 métert csúszott bele a Dunába, miközben 12 fokot elfordult. Szerencsére a komplexumot nagyon jó „szekrényalapozással” látták el, ezért az épületnek semmi baja nem lett, az ezred vagy tízezred milliméter pontosságot igénylő turbinák a mai napig működnek.
