Élet-Stílus

10+1 könyv a nyári szabadságra

Nyáron végre itt az idő arra, hogy akár a strandon, akár a hegyekben, akár otthon a szabadság alatt nyugodtan olvashassunk. Frissen megjelent magyar és külföldi irodalmat, valamint néhány fontos, kicsit tudományosabb kötetet ajánlunk olvasóinknak.

Esterházy Péter: Esti

10+1 könyv a nyári szabadságra 1

Az Élet és Irodalomban már csöpögtek részletek Esterházy új munkájából, amely Kosztolányi Dezső 1933-ban megjelent Esti Kornél című kötetére, a magyar irodalom egyik remekművére reflektál. Egy olyan könyvre, amelynek darabjai egymástól távoli időben jöttek létre, a kötetben viszont úgy élnek egymás mellett, mintha mindig összetartoztak volna. Az új mű ismertetőjéből kiderül, hogy Esterházy Péter Esti című könyve már a címével rokonságot vállal elődje művével, hogy aztán megírja saját útirajzát, regényes életrajzát (melyben arról is számot ad, hogy a hős hányszor halt meg álmában). De marad töredék. Füzér. Esti nem azonos Esti Kornéllal, ahogy Esti Kornél sem azonos Kosztolányival, mint ahogy Esti sem Esterházyval.

Az ötlet az volt, hogy továbbírjam az Esti Kornél-novellákat, anélkül, hogy tudtam, mit jelent az, továbbírni. Az első lépés csak annyit jelentett, hogy a főhőst nem énnek, hanem Estinek neveztem el – vallott nemrég írói műhelytitkokról az idén 60. születésnapját ünneplő szerző, aki szerint ennek az erős formai döntésnek nagy hatása és következménye volt a szövegekre. Kosztolányi Dezső 1933-ban megjelent Esti Kornél című kötete ezzel a mondattal kezdődik: “Már túljártam életem felén, amikor egy szeles, tavaszi napon eszembe jutott Esti Kornél.”
Esterházy Péternél ugyanez a mondat: “Már túljártam életem felén, amikor egy szeles tavaszi napon eszembe jutott Esti Kornél, jutott Esti Kornél eszébe (írtam egy szeles tavaszi napon).”

Meglepő és mulatságos volt látni, hogy egy történet, amelyről előzetesen volt egy elképzelésem, mennyire másképp kanyarodott attól a formai döntéstől, hogy a főszereplőt Esti Kornélnak neveztem el – így Esterházy.

Közel tíz évbe telt, amíg összeállt a rövidebb-hosszabb novellafüzérek alkotta Esti-kötet. Az első szöveg, az Esti Kornél és a töredék 2001-ben íródott, “akkor azt elengedtem”. Aztán jött a többi, igaz évenként csak egy-kettő. Esterházy sokáig hagyta, hogy íródjanak a történetek. Időközben elkészült a Javított kiadás, Az utazás a tizenhatos mélyére és a Semmi művészet, felkérték és elvállalt színházi munkákat is. Közben mindent lejegyzetelt, “erre járt az agyam, mindenből Esti-történetet csináltam”. Amikor tavaly ősszel úgy érezte, hogy nem volt érdemes várnia, elkezdte összeállítani a már meglévő történeteket.

Ámosz Oz: Rímek életre, halálra

10+1 könyv a nyári szabadságra 1

Ámosz Oz legújabb kisregénye a Könyvhétre jelent meg magyarul, amelyen a zsidó állam és annak legismertebb írója volt a díszvendég. A gazdag asszociációs hálókat szövő, mesterien finom mívű írás az írói lét természetét, irodalom és valóság viszonyát boncolgatja, hisz az állandó Nobel-várományosnak kikiáltott Oz szerint írónak lenni annyi, mint nyitott helyzetben létezve elképzelni a másikat. E filozofikus fogalmak ne riasszanak meg senkit, mert mindez egy bájos, olvasmányos történetbe ágyazva jelenik meg.

A regény főhőse (naná) egy író, aki egy közönségtalálkozóra indul kedvetlenül, előre unva az egészet. Elkalandozik a figyelme, csak testben van jelen, és rutinból válaszolgat, ám a képzelete annál aktívabb: a közönség soraiból találomra választott emberek köré kis történeteket sző, s ezeket mintegy írói nyersanyagként mérlegeli, újabb és újabb részletekkel gazdagítja, továbbgondolja, azaz fejben máris egy új opust alkot szinte kényszeresen. A rendezvény után egy felolvasónő, Ráhel mellé szegődik, beszélgetésre, sétára invitálja, majd amikor kiderül, hogy a nő a szemközti házban lakik, férfias nekibuzdulással flörtöl és nála tölti az éjszakát, Ráhel féltékeny macskáját a fürdőszobába száműzve…Vagy ez már talán csak szándék volt, elszalasztott alkalom, és a szerző valójában magányosan járta az utcákat hajnalig, cigarettázva, s töprengve magán és teremtményein?

Garaczi László: Arc és hátraarc


10+1 könyv a nyári szabadságra 1

A Mintha élnél (1995) és a Pompásan buszozunk! (1998) regények után Garaczi László újabb lemur-vallomásában az elbeszélő felnőtté válásának lehetünk tanúi. Ennek a beavatódásnak az élménye egyszerre keserves és üdítő, helye és ideje pedig a sorkatonaság, ahol ,,férfi lesz az emberből”. Egyszerre magányos és társas lény, és ahol az ő kapott neve innentől: Csont.

Egy interjúban így vall Garaczi erről az időszakról: ”A katonaságot a kommunizmusban pedagógiai és politikai okokból is forszírozták. A leszerelés után a katonatársaim voltak a legengedelmesebb hallgatók a főiskolán, kizárólag azzal a néhány emberrel volt probléma a különböző kritikai észrevételeik vagy forradalmi ötletek miatt, akik nem voltak előtte a seregben. Pontosan látható volt, hogyan működik ez. A volt katonák könnyen beépültek a rendszerbe. Nyilván nem általánosítanék, voltak kivételek, például most az jut eszembe, hogy nemrég meglepve hallottam, hogy Lukács Laci a Tankcsapdából volt katona, igaz, hogy jóval később, de utána meg csinált egy ilyen zenekart. Ami számomra érdekes, hogy utólag ki hogyan dolgozza fel az élményt. Van egy általános metódus, anekdotákba oldják fel, „kemény volt, túléltük, faszák vagyunk”, sztorik, hogy rúgtunk be, vagy loptuk el a lőszert, hogy szúrtunk ki az őrmesterrel, hogy lógtunk, hogy csajoztunk kimenőn. Ezekre a megszépítő történetekre a férfiaknak nyilván szükségük van a saját identitásuk, integritásuk megőrzése miatt, de ezek engem valamiért mindig bosszantottak és viszolyogtattak. Mert emlékszem, hogy – tisztelet a kivételnek – szűköltek és reszkettek odabent – velem együtt természetesen.”

Tehát ne a romantikus, idealizált nézőpontra számítsunk, amit a nők csak úgy szoktak kommentálni, hogy „ha a fiúknak semmi nem jut eszükbe, jönnek az unalmas katonasztorik”. Jó hír, hogy lassan felnő egy generáció, amelynek egyáltalán nincsenek ilyen történetei. Ők már csak ilyen könyvekből találkozhatnak e témával. Reméljük, s a szerző is nyilván egyetért ezzel, hogy addig jó, amíg ez így van.

Milan Kundera: Találkozás


10+1 könyv a nyári szabadságra 1

A hazánkban is töretlen népszerűségnek örvendő cseh származású író a 80. születésnapjára jelentette meg esszékötetét, s most egy év csúszással magyarul is olvashatjuk. Átdolgozott régebbi és vadonatúj írásokat sorakoztatva ad számot találkozásairól művekkel, művészeti ágakkal, művészekkel, világtájakkal, s noha számára a művészet egyedüli értelme a szépség (az életé pedig a művészet), nem csak a szépre emlékezik. Mérleget készít a történelmi helyzetekről, véletlenekről és törvényszerűekről, melyeket átélt, kritikusan elemezve önmagát is, s önmagán keresztül az emberi természetet. Szerinte ugyanis a regényíró az ember megismerésére teszi fel életét.

„Korunk ránevelt, hogy alávessük a barátságot az úgynevezett meggyőződésnek. Ráadásul büszkén, az egyenesség nevében. Roppant érettnek kell lenni ahhoz, hogy belássuk, a nézet, amely mellett kardoskodunk, csupán a számunkra legkedvesebb feltevés, óhatatlanul gyarló, feltehetőleg átmeneti, csak a legkorlátoltabbak verhetik az asztalt, hogy bizonyosság, igazság. A meggyőződéshez való gyermeteg ragaszkodással ellentétben a hűség a baráthoz erény, talán az egyetlen, a végső” – írja. Megszívlelendő nem?

Tandori Dezső: Úgy nincs, ahogy van

10+1 könyv a nyári szabadságra 1

Tandori Dezső a magyar irodalom megújulásának egyik legeredetibb és legnagyobb hatású képviselője, a XX–XXI. századi modern magyar irodalom emblematikus alakja. Versei a hatvanas évek közepétől fogva jelennek meg rendszeresen. Már első önálló kötetével, az 1968-ban megjelent Töredék Hamlettel berobbant a magyar irodalmi köztudatba. Legújabb kötete, az Úgy nincs, ahogy van a 2008–2009-es évek „verstermését” tartalmazza. Az ismertetőből kiderül, hogy a kötetben egyértelműen tetten érhetők a költői nyelv megújításának „tandoris” vonásai, Wittgenstein és a nyelvkritikai filozófia hatásai, a nyelvnek a legelemibb részekre való csupaszítása, továbbá e nyelvi aszkézisben a létezésre és a legfontosabb érzelmekre való koncentrálás szándéka.

Szergej Dovlatov: A kihelyezett tagozat – Válogatott elbeszélések

10+1 könyv a nyári szabadságra 1

Szergej Dovlatov az egyik legismertebb orosz-amerikai író. Magyarországon is élvezhettük már maró iróniával és öniróniával átszőtt regényeit. Most egy újabb kisregényt és jó néhány novellát ad a kezünkbe az Európa Kiadó.

Az előbbiben a gorbacsovi peresztrojka idejébe repít vissza minket, amikor a Szovjetunióban már koncertezhet a Dinoszaurusz nevű rockbanda, de a világ még csak találgatja, mi lesz ebből: a kommunista dinoszauruszok valahogy mégiscsak megőrzik hatalmukat, vagy egészen új világ kezdődik? Az orosz emigránsok is felbolydulnak, és Los Angelesben konferenciát rendeznek Oroszország jövőjéről. Dalmatov, a narrátor, az orosz emigráns rádió tudósítója gyilkos humorral írja le a “talajosok” és a “liberálisok” küzdelmét a konferencián, ahol, mellesleg, megválasztják az emigráns orosz államelnököt, valamint az ellenzék vezetőjét is. S közben a tudósító magánéletében is tombol az abszurditás: szállodai szobájában váratlanul megjelenik ifjúkori nagy szerelme, s Dalmatov visszaemlékszik azokra a régi, leningrádi időkre, amikor ez a nő tönkretette az életét. A kihelyezett tagozat az 1990-ben elhunyt szerző New York-i korszakának legfrenetikusabb humorú és ugyanakkor szentimentális írása: az amerikai orosz emigráció ironikus ábrázolása, s egyben egy nagy szerelem története.

A kötet második felében Dovlatov legjobb elbeszéléseit olvashatjuk: a korai, még enyhén szürrealista korszakától a kései novellákig, melyekben szikár eszközökkel szikráztatja fel az élet abszurditását, és végül a mininovelláit is megismerhetjük, amelyek ma már a szovjet korszak anekdotatárának sokszor idézett gyöngyszemei.

Alexander Brody: Barátaim könyve

10+1 könyv a nyári szabadságra 1

Alexander Brody, eredetileg Bródy Sándor híres üzletember, író, reklámszakember, a drámaíró és publicista Bródy Sándor unokája, Hunyady Sándor unokaöccse. A könyvében 67 neves (Csányi Vilmos, Gyarmati Dezső, Zwack Péter) és kevésbé ismert személyiség vallomása található a barátságról, életről, emberi kapcsolatokról.

„Most pedig eljött az idő, hogy fejet hajtsak és köszönetet mondjak mind a hatvanhét barátomnak a lehetőségért, hogy ez a könyv létrejöhetett. Az ő önzetlen és szeretetteljes segítségük, nagyvonalú hozzáállásuk és bölcs tanácsaik kellettek ahhoz, hogy egy futó gondolatból kézzelfogható kötet szülessen.” – írja Alexander Brody könyve utószavában. Legendás életéről, a könyv születéséről, a magyar országimázs lehetőségeiről nemrég mesélt az fn.hu-nak az író.

Barabási-Albert László: Villanások

10+1 könyv a nyári szabadságra 1

A világhírű statisztikai fizikus, hálózatkutató, akadémikus Erdélyben született. 1994-ben a világon egyedülállóan 27 évesen szerzett doktori fokozatot a Bostoni Egyetemen. Jelenleg Bostonban dolgozik a Northeastern Egyetemen és a Harvardon. Hálózatelméleti kutatásait 2002-ben írta meg a Behálózva című könyvében. Második, az emberi viselkedést, annak előre jelezhetőségét kutató tudományos regénye az április végi amerikai debütálás után magyarul a napokban jelent meg. A tudós az fn.hu-nak adott interjúban elmondta, hogy míg a Behálózva arról szólt, hogyan néznek ki a hálók, a társadalmi hálók, a sejten belüli hálók, az internet, stb, addig a Villanások kicsit feljebb teszi a mércét. A könyvnek az volt a célja, hogy túllépjek a ki, kivel kérdésen és a mikorra próbáljak választ adni. Van-e rend az időzítésben? Vagyis hogy a cselekvéseink időzítésének vannak-e belső törvényszerűségei? És vajon megjósolható-e tudományos módszerekkel a jövő?

Csepeli György – Prazsák Gergő: Örök visszatérés? – Társadalom az információs korban

10+1 könyv a nyári szabadságra 1

A lecsúszó társadalmi rétegek problémáira nem orvosság a digitális kultúra megjelenése, de lehetnek olyan programok, amikkel csökkenthetők az esélykülönbségek – derül ki a könyvből, mint ahogy az is, hogy a netezők jóval autonómabbak, mint azok, akik nem használják a hálózatot. Egy biztos: a digitália folyamatos és tartósan mélyreható változásokat indított el a világban, amelynek nincs olyan pontja, ahol az internet jelentőségét ne tudnánk felismerni. Ha ott van, akkor azért, ha nincs ott, akkor azért.

Az új világ új kultúrát hordoz, ami lehet persze szép és hasznos is, de lehet a Huxley által leírt „Szép új világ” is. Például a közösségi oldalak és a virtuális térbe vetett túlzott bizalom óriási veszélyeket jelenthet. Mindebbe bővebben az fn.hu-n nemrég megjelent interjúban az egyik szerző, Csepeli György avatja be az olvasókat.

Honti László (szerkesztő): A nyelvrokonságról – Az török, sumer és egyéb áfium ellen való orvosság


10+1 könyv a nyári szabadságra 1

Nagyon időszerű kötettel rukkolt ki a Tinta Kiadó idén. A kötet szerzői főleg az utóbbi évtizedekben szinte hisztérikus epidémiaként terjedő dilettáns nézetekkel foglakoznak, amelyek anyanyelvünket egyebek közt a törökkel, a sumerral, különféle indián nyelvekkel akarják rokonítani, sőt egyes botcsinálta nyelvészek szerint a magyar nyelvből keletkezett a világ összes nyelve. Az agresszív hangnemben tálalt nézetek többnyire politikai felhanggal és vad indulatokkal is párosulnak. A könyv alcíméül választott Zrínyi-parafrázis a szellemi mákonyra utal. A szerzők igyekeztek tudománynépszerűsítő módon megfogalmazni mondandójukat, még ha itt-ott ez nem is sikerült a legjobban. De mindenképp érdekes olvasmány egy olyan korban, amikor már bolthálózatot és könyvkiadót lehet fenntartani e ködös nézetekre alapozva.

Woody Allen: Annie Hall

10+1 könyv a nyári szabadságra 1

Pont 33 éve került a mozikba Woody Allen legismertebb, Oscar-díjat is elnyert filmje, az Annie Hall. Épp itt volt az ideje, hogy a filmrajongók megismerhessék a legendás vígjáték forgatókönyvét is. Igazi nyári felüdülés arról olvasgatni, hogy ismerkedik meg a New York-i csetlő-botló, okoskodó, frusztrált értelmiségi álmai nőjével. Hogy szeret bele, s végül hogy ér véget a románc.

A cinikus Alvy és az önmagát kereső Annie kapcsolatának hol romantikus, hol komikus, hol pedig szánalmasan kisszerű epizódjai – a kirándulások, a civakodások, a közös szexuális tapasztalatok – egyszerre tükrözik és parodizálják a New York-i értelmiségi társadalom életmódját, gondolatvilágát. A történet egy szerelem tündöklésének és bukásainak neurotikus mementója, a sziporkázó poénoknak köszönhetően mégis végtelenül szórakoztató. Akárcsak nézőként, olvasóként is könnyekig nevetünk és nevetve sírunk egyszerre.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik