A kérdés akkor válik teljesen jogossá, ha egy pillantást vetünk a térképre: Afrika nagyjából a déli és az északi szélesség 30. foka közt terül el. Pretoria például a déli 25. szélességi körön, míg Fokváros a 34-en fekszik, előbbi az északi féltekén nagyjából Bejrút, utóbbi Tunisz „magasságának” felel meg. Ugye egyik városról sem a hideg jut eszünkbe?
Extrém hideg
A dél-afrikai futball világbajnokság mégis köddel, viharokkal, hóval és faggyal kezdődött. Az egyik helyszínen, a 29. szélességi körön fekvő Bloemfonteinben (az északi földtekén itt terül el Kairó), mínusz három fokot, vártak hétfőn, egyes területekre pedig mínusz hat fokot. Mindezt egy szélsőséges hidegfront okozta, amely azóta óriási mennyiségű esővel, a magasabb területeken hóval árasztotta el az országot.
A dél-afrikai hideg valóban extrémnek számít, tekintve, hogy az ország téli átlaghőmérséklete 12-13 Celsius-fok, és a minimumhőmérsékletek átlaga is 7-8 fok szokott lenni – erősítette meg az fn.hu kérdésére Móring Andrea éghajlati szakértő, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) munkatársa. Korábban írtunk arról, hogy Magyarországon is előfordulnak a meteorológia meghatározása szerint extrém hideg időszakok, csak kicsit más kategóriában. Extrém hidegről hazánkban akkor beszélhetünk, ha a minimumhőmérséklet -10 Celsius-fok alá süllyed, illetve ha a napi középhőmérséklet nem haladja meg a -5 fokot.
A rendhagyó afrikai tél tehát a világbajnokság szempontjából ritka balszerencse, de úgy tűnik, nem tart sokáig: hétvégén és a jövő hétre már jóval 10 fok feletti hőmérsékletet jósolnak a vb helyszínein.
Miért van tél júniusban?
Először tisztázzunk néhány alapfogalmat, mint az évszakok váltakozása. Az első és egyben utolsó szakszó az ekliptika síkja, ami többek között a Föld keringési síkját jelöli a Naprendszerben. A bolygók többsége – néhány fok eltéréssel – szintén ebben a síkban kering a Nap körül. Földünk tengelye azonban nem merőleges az ekliptika síkjával, hanem 66,55 fokos szöget zár be vele. Ez a „tengelyferdeség” befolyásolja a napsugarak beesési szögét a földfelszínre, ami pedig az évszakok változását eredményezi.Minél nagyobb szögben érik a Nap sugarai a felszínt, annál jobban képesek azt felmelegíteni, vagyis adott szélességi körön annál melegebb lesz a levegő is. Nyáron a föld északi „vége” dől jobban a nap felé, ilyenkor az északi féltekén nagyobb a sugarak beesési szöge: a tetőpont június 22., amikor a Ráktérítőre vetül 90 fokban a napfény. A Ráktérítő az északi szélesség 23 fok 26 percnél szeli át a Földet, és többek között a Nyugat-Szaharát, Algériát, Líbiát, Egyiptomot, Indiát, Kínát és Mexikót. Ettől délre és északra csökken a beesési szög, a déli féltekén ilyenkor van a tél csúcspontja: minél délebbre haladunk, annál kevesebb a napsütés, a déli sarkponton fel sem kel a Nap.
Télen fordul a kocka, vagyis a Föld déli „végét” mutatja a Nap felé: a téli napforduló napján, december 22-én a Baktérítő kapja 90 fokban a napsugarakat. A Baktérítő a déli szélesség 23 fok 26 percnél halad, és érint többek között Namíbiát, a Dél-afrikai Köztársaságot, Madagaszkárt, Chilét, Argentínát, Paraguay-t és Brazíliát. A tavaszi és őszi napéjegyenlőség – március 21. és szeptember 23. – idején az Egyenlítő felett halad a Nap az égbolt zenitjén, majd a nyárba hajolva északra, míg a tél közeledtével a délre halad a térítőkig és vissza.
