Tlaltekutli az azték mitológiában a Föld egyik istennője, aki felfalta a halottakat, majd új életet öntött beléjük. Annyira féltek tőle, hogy minden eddig feltárt sírkamrában, ahol „képmása” is szerepelt, arccal lefelé fordítva találták meg ábrázolását. Az eddigi egyetlen kivétel Mexikóvárosban van, amelyre 2006-ban, az egykori Tenochtitlan főterének feltárásakor, a nagy kettős piramis Templo Mayor közelében bukkantak. Négy méter hosszú kőlapon guggoló helyzetben, hatalmas karmokkal ábrázolták az istennőt, akinek szájába sugárban ömlik a vér, miközben gyermeknek ad életet.
A hatalmas kőlapot 2007-ben távolították el, majd elkezdték a terület feltárását, 12,5 méter mélységig jutva el. Ennek során került elő egy hatalmas kőszobor, amelyet most mutattak be a régészek. A szakemberek szerint a szobor önmagában is érdekességnek számít, hiszen új megvilágításba helyezi az azték művészetet. Míg a korábbi műtárgyak „kőszürkék” voltak, a most előkerült szobor megőrizte az eredeti színeit, az okker különböző árnyalatait. Ám ami a feltárások igazi érdekessége, az a hét teljességgel szokatlan, az isteneknek szánt áldozati ajándék, beleértve egy kutya vagy farkas csontvázát is: az állat türkizkőből készült füldugót, jádekő-nyakláncot viselt, lábain pedig arany csengettyűk voltak.
A legnagyobb azték uralkodót rejtheti a föld
Leonardo Lopez Lujan régész szerint a kőlap alatt talált, távoli tengerekből származó kagylók, arany fülbevalók és nyakláncok, illetve a fura fatőrök egyaránt arra utalnak, hogy a közelben egy nagyon fontos személy alussza örök álmát. „Ezek a korábban sohasem látott áldozati ajándékok arra utalnak, hogy a közelben valahol egy azték uralkodó sírja lehet” – vélekedett a régész. Az ajándékok, amelyeket az isteneknek szántak, a kontinens igen távoli pontjaiból származnak, azt sugallva, hogy az azték birodalom sokkal nagyobb lehetett, mint eddig feltételezték.
Az 1521-es spanyol hódítás idejéből származó történelmi feljegyzésekből, valamint Tlaltekutli istennő ábrázolásán látható „utalásokból” kiindulva a régészek azt feltételezik, hogy az 1502-ben elhunyt Ahuizotl uralkodót elhamvasztották, majd földi maradványait valahol a Templo Mayor piramis közelében temették el. Az óriási kőábrázoláson Tlaltekutli jobb lábának karmaiban ugyanis nyulat tart fogva, és tíz „pöttyöt”, ami a „tíz nyúl évére”, vagyis 1502-re utal, arra az esztendőre, amikor Ahuizotl elhunyt. „Mi lehet méltóbb emlékmű, mint a holtakat új élettel megajándékozó istennő” – jegyezte meg Leonardo Lopez Ljuan.
Leigázta Közép-Amerikát
A régészek évtizedek óta keresik az azték uralkodók végső nyughelyét, ám mindeddig egyetlen egyre sem bukkantak. S míg az archeológusok reménykedhetnek Ahuizolt vagy elődei sírjának megtalálásában, aligha számíthatnak II. Moctezuma, az utolsó azték uralkodó végső nyughelyének fellelésében. Mint Leonardo Lopez Lujan megjegyezte, egyes feltételezések szerint a spanyolok által legyőzött uralkodót elhamvasztották, majd hamvait vízzel keverve „elfogyasztották” alattvalói.
Ahuizotl az azték birodalom 8. uralkodója (1486-1502). A birodalom uralkodása alatt érte el legnagyobb kiterjedését. Kíméletlen harcos volt, aki meglepetésszerű támadásokon alapuló taktikájával még a mai Guatemala területén és a Mexikói-öböl mentén élő törzseket is leigázta. Hódításai, a leigázott népek által fizetett adók révén a birodalom igen nagy gazdagságra tett szert. Tenochtitlán, az aztékok fővárosa oly hatalmasra nőtt, hogy Ahuizotl új vízvezetékeket építtetett. A várost elpusztító nagy árvízben halt meg.
