Élet-Stílus

Gerendai: a télikabáton gondolkodnak, nem fesztiválon

A Stargarden szervezői az idősebb kultúrafogyasztókat célozták meg, akiknek gasztronómiai élvezetekkel is kedveskedni kívánnak. Zavaró körülmény, hogy közöttük kevés a rajongó típus, többségük esős időben otthon marad – mondta az fn.hu-nak Gerendai Károly. Az üzletemberrel a csillagok kertje mellett éttermének csillagairól is beszélgettünk.

Hogyan jött az ötlet, hogy a fiatalok után a kultúrafogyasztók idősebb generációját is megcélozzák a Stargarden Fesztivállal?

Nem mondanám, hogy kitaláltuk a spanyolviaszt. Ha megnézzük a portfoliónkat, akkor látszik, hogy a rendezvényeinkkel egészen a legfiatalabbakkal kezdve, a Gyerek Szigettel, majd a különböző zenei ízlésű fiatal felnőttekig minden igényt igyekszünk lefedni. Maradt még egy olyan csoport, akiken azt látjuk, hogy aktív kultúrafogyasztó. Az úgynevezett 35 pluszos korosztály ugyanis még komoly fogyasztó. Járnak étterembe, színházba, moziba, koncertekre, de az ő számukra még nincsen rendezvényünk.

Valóban a 35 éven felettiek fesztiválja lenne a Stargarden, nem kicsit idősebbeknek szól?

Hát 35-40 év. Ez az alsó határ, a felső talán a 60 év. Én például 40 éves vagyok, de már úgy nőttem fel, hogy már jelent valamit a Deep Purple, a Kool & the Gang és a Blood Sweat & Tears, de még az apámnak is. Úgy gondolom, hogy ennek a generációnak, illetve jelentős részüknek nem jelent egzisztenciális kérdést, hogy elmenjenek-e egy rendezvényre. Emellett a fesztiválon fellépő sztárok regnálása idején másképp működött a média. Őket mindenki ismeri. A Szigetnél például előfordul többször olyan, hogy valaki nemzetközi szinten már sztár, de nálunk még nem is ismerik. A Kool & the Gangtől a Celebrationét vagy a Deep Purple Smoke on the Water című számát azonban nem kell megmagyarázni. Így pedig nagyon széles célcsoportra tudunk lőni. Az persze nagy kérdés, hogy ők mennyire aktívak, hogy eljönnek-e egy fesztiválra.
Azért sem a Smoke on the Water

Ha már a gasztronómiánál tartunk. Hallottuk, hogy a Michelin-csillagot szerzett éttermébe, a Costesbe visszatér az első séf, Miguel Vieira portugál szakács. Mikor érkezik?

Jelenleg még levelezünk erről, de úgy tűnik, hogy június 8-án. Ténylegesen pedig július elsejétől veszi át a konyhát.

Úgy tudom, hogy erre ezért volt szükség, mert Vieira segítségével magasabb szintre lehetséges emelkedni, és egy második Michelin-csillagot is elérhet az étterem…

Igen, egyszerűen arról van szó, hogy a jelenlegi argentin séfünk, Nicolas Rafael Delgado megfelelő séf a jelenlegi egy csillagos szinthez, de azt látni kell, hogy neki ez a maximum. Ő mindig egycsillagos konyhákon dolgozott és tanult, tehát nincs honnan tudja a magasabb szintet. Miguel Vieira viszont 2-3 csillagos helyeken is dolgozott. Ha pedig tovább akarunk lépni – ha ez még nem is azt jelenti, hogy legközelebb újabb csillagot kapunk – akkor azzal kell foglalkoznunk, hogy hogyan tudunk javulni, és nem azzal, hogy tartsuk a jelenlegi szintet.

Magyar főszakácsban nem gondolkodtak?

Egyelőre nem. Jelenleg két olyan magyar embert ismerek, aki a képzettsége alapján alkalmas egy ilyen hely vezetésére. Mindketten külföldön vannak, és eszük ágában sincs hazajönni. Az egyik a világ legjobb konyháin is tapasztalatot szerzett Molnár Márk (az MGE alapító tag Molnár B. Tamás fia – a szerk), a másik Benke Gábor, az osztrák Johanna Maier (2 Michelin-csillag) sous chefje. Ha lennének itthon csillagos szintű magyar séfek, akkor már nyilván lennének csillagok is Magyarországon. Már Nicolas Delgado is magasabb szintet jelent, mint a hazai szakácsok, de mi még e fölé is kívánjuk emelni a lécet.

Olvasói sztorik