„Tisztelt Közönség! Szeretettel és érdeklődésükben reménykedve meghívom Önöket egy lecsúszóban lévő vén ripacs kétségbeesett és nevetséges, ám valószínűleg nem utolsó próbálkozására, amelyben a rockzenét ezúttal a cirkusszal szeretné összehozni” – e mottóval ajánlja Földes László (Hobo) a nem mindennapi kalandot, amelyet szombaton, vasárnap és hétfőn tekinthetünk meg.
„Nagyon nehéz meghatározni az est műfaját, mert ilyen még nem volt sem az én pályafutásom során, sem úgy általában Magyarországon, de mondjuk, hívjuk porondszínháznak” – mondja az fn.hu kérdésére Hobo, aki azt is elárulta, hogy élete legnagyobb álma teljesült a Circus Hungaricus-előadással. „Egész életemben arra vágytam, hogy a rockzenét, a színházat, a költészetet és a cirkuszművészetet összehozzam” – árulta el.
Az énekes-szövegíró legutóbbi lemezének, a Circus Hungaricusnak a témája jórészt a cirkusz körül forog és – Hobótól megszokott módon – egyfajta görbetükröt tart a mai Magyarország viszonyairól. Tavaly novemberben az fn.hu-nak adott interjúban maga Hobo mondta el, hogy a Circus Hungaricus hármas továbbélésű anyag. Van maga a – novemberben megjelent – lemez, van a színpadi, monodramatikus változat és a decemberben indult koncertturné, amely tulajdonképpen még most is tart (legközelebb a Stargarden Fesztiválon lép fel a zenekar).
Durva cirkuszt csinált Hobo
Circus Hungaricus címmel megjelent Földes László (Hobo) új albuma. Szokás szerint felfoghatjuk rockba öltött éles társadalmi riportnak a számokat, de ezúttal némi tanáccsal is szolgál a 64 éves énekes, mit kéne tenni. A „nemzetgyalázókról”, zászlólengetőkről, a kisemberekről és a felelősség elkenéséről beszélgettünk. No meg a rock and rollról.
Az interjú itt olvasható.
És most itt a „negyedik továbbélés”, a cirkuszi-színpadi változat: a Vidnyánszky Attila által rendezett porondszínház. Hobo és Bandája (így hívják a mostani zenekart) – akik nem egyszerűen élőben zenélnek a darabban, hanem maguk is aktív szereplői annak – mellett színpadra lép a fővárosi Hippodrom Társulat tíz artistája, a békéscsabai Jókai Színház tizennégy színésze és színihallgatója, valamint Oleg Zsukovszkij, világhírű orosz mozgásművész is.
Oleg Zsukovszkij
Hobo – meglepően rockos hangzású – lemezére sok helyszínen játszódó, több szálon futó cselekményt álmodott a régi barát, Vidnyánszky, multimédiás tartalmakkal, átkötő szövegekkel, filmszerűen vitte színpadra. A porondon egy család széthullását és újból egymásra találását követhejük végig, az artisták bepillantást engednek a cirkusz világának örömébe és bánatába, míg Oleg Zsukovszkij Cipollaként a leggonoszabb fehérbohóc-trükkökkel nyomorítja meg a színpadon élők létét.
A darab végén pedig az egész cirkusz átalakul egy hajóvá, a „Bolondok hajójává”, hogy azzal mindannyian túléljék ezt a mai őrületet (amiben nem nehéz ráismerni a 2010-es magyar viszonyokra) és találjanak maguknak egy új Ararátot.
„Fellini Bohócok című filmjében egy beteg bohóc kiszökik a kórházból a cirkuszba, és meghal, miközben nézi a produkciót. Kimennek a nézők, és ott fekszik. Boldogan kiröhögte magát utoljára. Engem ez a kép indított be. A nálunk most is folyó Nagy Előadás végén ott marad a kisember, aki minket mindannyiunkat jelképez. Aki nem tehet semmit, csak nézi, mi történik” – mondta az fn.hu-nak novemberben Hobo a Circus Hungaricusról. S idézte a lemez záró dalának szövegét: bár „Kisember, kinn vár a november.”, de: „Kisember, szerencse fel!”.
Májusban Békéscsabán már többször bemutatták kirobbanó sikerrel ezt a változatot. Hobo porondszínházi előadása a nyár folyamán még Kapolcson, a Művészetek Völgyében lesz látható, szeptemberben pedig Debrecenben vernek sátrat a produkcióval.
