Pongrácz Péter Győrben született, a Zeneakadémián szerzett oboaművész diplomát. 1956-ban, még az egyetemi tanulmányai alatt, ösztöndíjasként került az Operaházba, melynek 25 évig volt oboistája.
Játszott a Liszt Ferenc Kamarazenekarban, a Mihály András vezette Budapesti Kamaraegyüttes tagjaként, valamint Magyar Fúvósötös alapító tagjaként számos magyar kortárs zeneszerző művét játszotta.
Negyven évig volt a Zeneakadémia tanára, tanszékvezetői és rektorhelyettesi posztot is betöltött. Érdemes és Kiváló Művész, valamint a Liszt-díj és a Bartók-Pásztory díj tulajdonosa.
