Élet-Stílus

Izrael lelkiismerete Budapesten

A könyvpiacot igen, de a gyermek- és szépirodalmat nem sújtotta a válság. Van mit tehát ünnepelni a csütörtökön nyíló könyvfesztiválon, amelynek idén Izrael a díszvendége. A zsidó államban a nemzet lelkiismeretének tartott író, Ámosz Oz személyesen is ellátogat a rendezvényre és átveszi Demszky Gábortól a Budapest Nagydíjat.

Április 23-án – Shakespeare és Cervantes halálának évfordulóján – ünnepeli a világ a Könyv és a Szerzői Jog Világnapját, amit Magyarország 1996 óta a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivállal köszönt. Idén már egy nappal korábban, csütörtökön megnyitja a rendezvényt a Millenárison Paczolay Péter, a Magyar Alkotmánybíróság elnöke és a díszvendég ország képviseletében Aliza Bin-Noun nagykövet asszony.

2010-ben Izrael kultúrája, kortárs irodalma és könyvkiadása vendégeskedik Budapesten, gazdag programmal, és egy világhírű íróval, Amos Ozzal. A hazánkban is népszerű Oz – akinek Élet és halál rímei című új kötete a fesztiválra időzítve lát napvilágot magyarul – Konrád György laudációja után, átveszi a főváros főpolgármesterétől a Budapest Nagydíjat.

A humor gyógyít

Izraelben a nemzet lelkiismeretének tartják Ámosz Ozt, Magyarországon sokan úgy is ismerik, mint a Békét Most mozgalom egyik alapítóját. Az író a napokban az MTI-nek nyilatkozva elmondta, akárcsak 25-30 éve, most is hisz az izraeli-palesztin történelmi kompromisszumban, egy olyan békében, amely két államon alapul; Izrael és szomszédja, Palesztina egymás mellett él békében és biztonságban.

Az író, a Hogyan gyógyítsuk a fanatikust című kötetében arról írt, hogy a humor gyógyít. “Soha nem láttam felcsillanni a humornak még a legkisebb szikráját sem fanatikusban, legyen az izraeli vagy palesztin, és soha nem tapasztaltam, hogy egy humoros ember fanatikussá válna, ha csak nem vesztette el közben a humorérzékét. Nem állítom, hogy pusztán humorral meg lehet oldani a konfliktust, de a humor sok mindenen átsegít” – összegezte ezzel kapcsolatos álláspontját Oz.

Ámosz Oz

Izrael lelkiismerete Budapesten 1

1939-ben született Jeruzsálemben, kelet-európai bevándorló szülők gyermekeként. Az 1960-as évektől jelennek meg írásai: regények, elbeszélések, esszék, gyerekkönyvek. Fiatal korában kibuclakó volt, részt vett az 1967-es hatnapos háborúban és az 1973-as jom kippuri háborúban. Bár politikai pártnak nem tagja, negyven éve küzd azért, hogy az izraeliek és a palesztinok két független államban éljenek egymás szomszédságában. A Békét Most! mozgalom egyik alapítója.
Legnagyobb nemzetközi sikerét Szeretetről, sötétségről című önéletrajzi regényével aratta, melyet tizenöt nyelvre, köztük magyarra is lefordítottak. Évek óta az irodalmi Nobel-díj várományosai között emlegetik. Számos nemzetközi elismerésben részesült: megkapta az Izrael-díjat (a legmagasabb izraeli kitüntetést), a francia Femina-díjat, a német Goethe-díjat és a Frankfurti Könyvvásár Béke-díját.

Magyarul eddig megjelent művei:

Miháél, Miháél (1985, Európa)
Keresztül-kasul Izrael országában 1982 őszén (1988, Európa)
A Gonosz Tanács hegye (1989, Európa)
Fekete doboz (1994, Ab Ovo)
Félálom (1995, Ab Ovo)
Szeretetről, sötétségről (2006, Európa)
Hirtelen az erdő mélyén (2007, Európa)
Hogyan gyógyítsuk a fanatikust (2007, Európa)
Rímek életre, halálra (2010, Európa)

Két könyvünnepünk is van

A könyvfesztiválra 24 országból érkeznek íróvendégek és kiállítók, s a díszvendég Izrael mellett először állít ki arab ország, Szaúd-Arábia, először köszönthetünk brazilokat, vietnámiakat, valamint osztrák kiadót Budapesten. Bár több német kiadó, illetve könyvkereskedő cég is standot állít Budapesten, a vásár történetében először nem lesz német nemzeti stand, ugyanis a Frankfurti Könyvvásár Igazgatósága ebben az évben nem kapott támogatást a német Külügyminisztériumtól.

Érdekes magyar sajátosság, hogy minden esztendő tavaszán alig másfél-két hónapos különbséggel két nagyléptékű vásár, könyves rendezvény is van. A június eleji Ünnepi Könyvhét a magyar kortárs és klasszikus magyar irodalomra valamint a gyermekeknek szóló művekre koncentrál, a könyvfesztivál a teljes magyar könyviparról ad átfogó keresztmetszetet. Ennek megfelelően a könyvfesztivál jelentős kulturális esemény, több mint 300 program közül választhatnak az érdeklődők, de ez a négy nap egyúttal a magyar könyvpiac, pontosabban a magyar anyanyelvű könyvpiac legnagyobb szakmai fóruma is.

A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál idén is a magyar irodalom legjobbjai előtt tisztelgő Születésnapi Irodalmi Szalonnal zárul vasárnap, amelyre meghívták az idén kerek születésnapjukat ünneplő jeles alkotóink közül többek között Nemeskürty Istvánt, Csoóri Sándort, Nyerges Andrást, Rakovszky Zsuzsát, Esterházy Pétert és Vámos Miklóst.

Kevesebbet költünk könyvre is


Izrael lelkiismerete Budapesten 2

Van mit ünnepelni, még akkor is, ha magyar könyvpiacra is begyűrűzött a válság. 2009-ben nagyjából 64 milliárd forintot (a kedvezményeket nem figyelembevevő KSH adatok szerint egész pontosan 64 172 773 000 forintot) költöttünk könyvekre. Ez nagyjából annyi pénz, amennyit a kormány várt a vagyonadótól. Ez a nagyságrend körülbelül a családi pótlékra fordított támogatások ötöde.

A válság hatásai ugyanakkor ezen a piacon is érezhetőek, hiszen 1996, az első könyvforgalmi statisztika elkészítése óta először fordult elő, hogy a könyvvásárlásra fordított összeg csökkent Magyarországon a megelőző esztendeihez képest. 2008-ban a regisztrált könyvforgalom 67,611 milliárdos volt, azaz több mint 5 százalékkal csökkent a könyvforgalom. Ha a beleszámítjuk a tavalyi 4,7 százalékos inflációt is, akkor ez az érték megközelíti a 10 százalékot.

A szépirodalom dacolt a válásággal

A tavalyi összforgalom 26,4 százalékát kitevő tankönyvek és nyelvkönyvek piaca nem szűkült tavaly, de az ismeretterjesztő könyveknek könyvkiadáson belüli pozíciója jelentősen romlott, közel 1,5 milliárdos forgalom-visszaesést regisztráltak a kiadók. Azért még így is a könyvekre kiadott pénzünk közel negyedét ilyen kiadványokra költöttük.

Talán meglepő, de a gazdasági válság ellenére a szépirodalmi, illetve fikciós művek eladása tovább növekedett, így az elmúlt évben is megőrizte a nemzetközi összehasonlításban is kivételesen erős piaci pozícióját. Az ebbe a kategóriába sorolható művek kicsit több mint 20 százalékos piaci részesedésükkel közel 13 milliárdos forgalmat könyvelhettek el. Örvendetesen folytatódott a gyermek- és ifjúsági könyvek piaci bővülése is, hisz a válság ellenére ezek a művek az összforgalom 14,3 százalékát, több mint 9 milliárdot értek el.

A lexikonok a nagy vesztesek

A legsúlyosabb visszaesés a szakkönyvek, tudományos művek, lexikonok, szótárak, valamint az egyéb, felsőoktatásban használatos kiadványok ágazatában következett be. Úgy tűnik, feltartóztathatatlanul folytatódott az ezredforduló óta tapasztalható drámai léptékű piacvesztés. 2009-ben a teljes könyvpiac 9,8 százalékára olvadt ez a kategória. A közép- és felsőoktatásban, a művelődésben és önképzésben pótolhatatlan szerepet betöltő ágazat zsugorodását jelzi, hogy az elmúlt 6-7 évben több mint 4 milliárd forinttal csökkent ezen kiadványok forgalma.

Jelentősen csökkent, több mint 20 százalékkal a hangoskönyvek tavalyi forgalma, s ennél lényegesen nagyobb arányban, közel 40 százalékkal a CD-k, CD-ROM-ok piaci részesedése. Miközben az elektronikus adathordozókon vagy on-line forgalomban megjelenő tartalomszolgáltatások, nem jogdíjas adattárak piaci részesedése tovább emelkedett. A nem papíralapú, tehát más adathordozón megjelenő könyvek forgalma 2009-ben 3, 9 milliárd volt, az összforgalom 6,2 százaléka.

A piac koncentrálódik

A magyarországi könyvpiac kiadói koncentrációja tovább erősödött az elmúlt évben. 2009-ben 15 cég produkálta a kiadói összforgalom közel 60 százalékát, a piacvezető 47 kiadó állította elő a teljes összforgalom 79,74 százalékát, 185 cég pedig az összforgalom 90 százalékát.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik