Az Izlandi Meteorológiai Intézet legfrissebb jelentése szerint a vulkáni hamut nem lehet nagy magasságban észlelni, azaz nem éri el a 3 kilométer magasságot. A vulkáni működés intenzitása tehát csökkent, de a vulkáni működés nem állt le. A szeizmikus vibrálások továbbra is erősek. Ezek alapján tudható, hogy a vulkánnak még van utánpótlása – mondta el az fn.hu-nak az ELTE tanszékvezető professzora.
Nyár nélküli évet okozott a Tambora
szabad a légtér
Hétfőn 12 órától feloldották a teljes légtérzárat Magyarország felett, ami pénteken 19 órától volt érvényes – közölte a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. A ferihegyi forgalom a légtérzár feloldásával egyből megindulhat. A magyar hatóságok pénteken 19 órától hétfőn 12 óráig teljes légtérzárat rendeltek el a magyar légtérben, mert az izlandi vulkánkitörés miatt Európát elborító hamufelhő veszélyezteti a repülőgépek biztonságos repülését. Bővebben >>
Emellett feltételezhető, hogy a mostani kitörés hasonló lehet az 1921-eshez, amikor is másfél éven keresztül volt aktív az Eyjafjallajökull. Ahogyan a mostani legyengülésből is látható, ezt nem egyforma intenzitással kell elképzelni. A pulzáló működés során lehetnek olyan hónapok, amikor szinte semmilyen hatás nem lesz a környezetére a vulkánnak, máskor pedig a legutóbb tapasztalt hamufelhőre számíthatunk.
Harangi Szabolcs (aki a vulkán kitörését egy blogban is követi) szerint az eset tanulsága az lehet, hogy a történelmi léptékkel mérve egy ilyen kisebb kitörés is milyen súlyos helyzetet okozhat a modern civilizációnkban, amikor is megbénította a légi közlekedést. Pedig fel kell készülnünk ennél jelentősebb hatásokra is. Évszázadonként ugyanis várható egy-két olyan nagyobb vulkánkitörés, amelynek globális hatásai vannak.
1815-ben például az indonéziai Tambora kitörésekor a hamu több évig a légtérben maradt, így a Nap sugarai nem tudtak áttörni rajta, és az azt követő év úgy vonult be a történelembe, mint a nyár nélküli év. A jelenség mezőgazdaságra gyakorolt hatása óriási volt, és óriási éhínséget hozott. A jelen globalizált gazdaságában pedig még elképzelni is nehéz, hogy mekkora károkat okozna egy ilyen helyzet. Emiatt is lenne szükség arra, hogy egy ilyen előre várható helyzetre stratégiát dolgozzunk ki.
Maci Laci málnázhat még
Izland egyébként akár a közeljövőben további súlyosabb kitörések is lehetnek itt, a Hekla, vagy a Katla vulkánok esetében, amelyek még jelentősebb magmát halmoztak fel maguk alatt, mint a most aktív Eyjafjallajökull.
Ha a történelmet még nagyobb mértékkel nézzük, akkor a földtörténetben egy szupervulkán kitörése minden bizonnyal az emberiség végét jelentené. Ezek ugyanis az éghajlat drasztikus léhűlését, vagy akár nukleáris telet is hozhatnának. Ilyenek voltak korábban a 600 ezer éve kitört Yellowstone kaldera a Yellowstone Nemzeti Parkban, vagy a 74 ezer évvel ezelőtt pusztító Toba Indonéziában.
Ezek kitörésére azonban jelenleg roppant kicsi a valószínűség, mert alattuk 1000 köbkilométernyi magmának kellene fölhalmozódnia. Ezt rendszeresen mérik is, így szinte bizton tudható, hogy ilyen veszély nincs.
„Így Maci Laci nyugodtan szedheti tovább a málnát a Yellowstone-ban” – engedett meg egy viccet az apokalipszis valószínűségét firtató kérdésünkre a vulkanológus.
