Tizenöt évnyi szünet után újra megindulhat a magyar hanglemezgyártás. Egy budapesti cég a Warner Music kiadóval közösen szavazásra bocsájtotta az elmúlt húsz év legnagyobb magyar slágereit. A legtöbb szavazatokat szerző, korábban már CD-n megjelent albumokat vinil- (közkeletű, de pontatlan nevén bakelit) lemezen adják ki újra. Ez akár új divatot is teremthet, mivel a régi világot idéző vinil a mai legmodernebb hangzással párosul. A retrohullámot kihasználva akár egy új generáció is felfedezheti magának az Illés által is megénekelt „csillogó fekete lemezeket“. (Amin, ugye, annak idején Little Richard énekelt.)
A dorogi hanglemezgyár 1995-ös megszűnése után Magyarországon gyakorlatilag véget ért a hanglemezgyártás. Egy-egy kislemezen kívül teljes album nem jelent meg, ezek is csak kis példányszámban, főként belső használatra, szűkebb csoportok számára voltak elérhetők. A volt dorogi gyár gépei Angliába kerültek, ahol a mai napig magyar gépsoron nyomják az ott megjelenő lemezeket.
A vinil jobb mint a CD
Az ezredforduló után Nyugat-Európából elindult a retroirányzat. Ennek hatására, meglepő módon, egyre többen ismerik fel, hogy a digitális CD-minőség nem mindig közelíti meg a hanglemezek analóg, ám nagyon kifinomult technikáját és hangzását. Ugyan vannak olyan, itthon kevésbé ismert műszaki megoldások, mint az SACD (Super Audio CD) formátum, ami alternatívát jelenthetne a hagyományos CD felváltására, de jelenlegi magas ára miatt ez csak igen kevés ember számára elérhető.
Ebből kifolyólag komoly hiátus van az audiofil közönség körében, hiszen új albumok beszerzése ebben a formátumban szinte lehetetlen. Ezt a hiátust kívánják pótolni a lemezgyártás újraindításával. Jelenleg 50 előadóra lehet szavazni a honlapon, de ha beválik a kezdeményezés, akkor ez a szám jelentősen bővülhet.
A technika már negyven éve ugyanaz
Aradi László, a BlueBrand Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ügyvezetője az fn.hu-nak elmondta, hogy az ötlet véletlenül jött 2009-ben. A cég ekkor kezdett foglalkozni használt hanglemezekkel, és úgy ítélték meg, hogy a jelenlegi vevőkörnek igénye lenne friss, magyar zenékre is. Hazánkban 3 réteg hallgat és vásárol hanglemezeket: a DJ-k, az audiofil rajongók és a retromegszállottak. Az első két csoport számára mindenképpen érdekes lehet a kezdeményezés, hiszen ők keresik a friss albumokat is, de jelenleg csak külföldi előadóktól lehet találni jó minőségű vinillemezeket.
Mivel a lemezgyártás folyamata jelentősen nem változott az utóbbi 30-40 évben, így a az újonnan préselt hanglemezek ugyanolyan jók, mint a régi kiadások, ugyanis az 1970-es években már elérte csúcsát a hifi technika. A kezdeményezés elindítói szeretnék, ha nemcsak egy szűk réteg, hanem egyre többen csatlakoznának azokhoz, akik az MP3 és más, gyengébb digitális formátumok helyett a minőségi hangzást, azaz ebben az esetben újra a hanglemezeket választanák.
A DJ-k pesszimisták
A DJ-szakma érdeme ezen a téren vitathatatlan, hiszen az ő munkájuk nélkül mára lehetséges, hogy egészen más lenne a hagyományos bakelitlemezek sorsa. Ezért némileg meglepő az álalunk megkérdezett hazai DJ-k reagálása a hírre.
DJ Sterbinszky az fn.hunak például azt mondta, hogy a mai állás szerint őt a lemezkiadás nem fogja érinteni, mivel már régen csak wav és mp3 formátumokkal dolgozik, és ezekből állít elő audio CD-ket. Gyűjteménye sincs, számára a bakelit már elavultnak számít, és nem hiszi, hogy a szervezők elérik a céljukat.
Szintén nem jósol nagy jövőt a kezdeményezésnek DJ Suhaid (Kürti Kristóf), pedig ő jelentős gyűjteménnyel rendelkezik régi magyar vinilekből is. Mivel a zenefogyasztási szokások ennyire átalakultak az utóbbi években, kétséges, hogy a magyar piac készen áll-e egy ilyen kezdeményezésre – véli. Szerinte a mai magyar zenehallgatónak már egy lemezjátszó használata is problémás lehet, feltéve, hogy van neki. Ma már nem ritka az sem, hogy egy szórakozóhelyen könyörögni kell az analóg lemezjátszóért, mivel a legtöbben már nem is használnak lemezt, hanem laptopról kevernek.
Palotai Zsolt, azaz DJ Palotai régi motorosnak számít a hazai underground körökben, ő egyenesen azt mondta, hogy ma nemhogy bakeliten, de semmilyen formában nem lehet zenét eladni Magyarországon. Ha egy előadónak sikerül 1500 CD-t eladnia, az már jónak számít, egy ötezres eladás pedig már egyenesen az eget verdesi. Ő már abbahagyta a bakelitvásárlást, mint ahogy legtöbb DJ-kollégája is.
Siralmas lemezpiac
A lemezgyűjtők és a magánkiadók körében csak Laci bácsiként ismert Molnár László hasonló véleményen van, mint a megkérdezett DJ-k. Ő még próbálkozik hagyományos vinilek kiadásával, melyet kizárólag egy szűk gyűjtőkör vásárol. Ennek ellenére azt mondja, siralmas a magyar hanglemezpiac állapota, és úgy tűnik, az is marad, mivel ma, 2010-ben az átlagember egész egyszerűen nem vesz lemezt, erre pedig semmiféle kampánnyal nem lehet rávenni.
A budapesti Deep lemezbolt még ugyan ad el vinileket, és egy digitális eladási listát is vezetnek, mégis csökkenő a tendencia. Katona Gábor (DJ Negro), az üzlet tulajdonosa úgy gondolja, hogy itthon csak akkor lenne értelme újra hanglemezeket nyomni, ha nem klónokat futtatnának, hanem igényes és nemzetközi szinten is színvonalas produkciókkal állna elő a magyar zeneipar.
Tehát bármilyen szépen is hangzik az ötlet, a szakma képviselői még nem olyan bizakodók, mint azt sokan várnák tőlük. A magyar hanglemezgyártás további sorsa egyelőre a jövő zenéje. A magyar számokra viszont továbbra is lehet szavazni a bakelit.hu-n, jelenlegi állás szerint Ákos, a Pál Utcai Fiúk és Neo a dobogósok. Érdemes még emellett megnézni a gramofononline.hu-t, ahol múlt század eleji magyar felvételeket lehet meghallgatni, sajátos, békebeli hangulatot teremtve a sistergős, pattogós hangzással.
A szerző a Sanoma Médiaakadémia hallgatója.
