A tanulmánykötet egyik szerzője Ferge Zsuzsa, aki rámutat, a rendszerváltozás óta nőtt a gyerekszegénység, azóta a gazdasági válság újabb terheket ró leginkább a kétgyerekes családokra. A vizsgálat felhívja a figyelmet arra, hogy 2009-ben minden ötödik gyerek olyan családban él, ahol nem volt aktív kereső. A gyerekszegénység aránya ezzel együtt az Unió 25 országában átlagosan 64%, ha nincs kereső, 24%, ha egy kereső van és 6%, ha mindkét szülőnek van munkája. Ez az arány Magyarországon 73, 14 és 5%.
Míg Nyugat-Európa nagy részében a gyerekszegénység inkább a városokra jellemző, addig Kelet-Európában a falvakban tipikus, ennek oka pedig abban keresendő, hogy nálunk a város a szegények egyre nagyobb részét szorítja ki falura, vagy vadtelepekre, a gyerekszám pedig éppen ezekben a családokban nő. Pedig a falvakban, főleg az elszegényedett településeken minden oktatási, egészségügyi és személyes szolgáltatás rosszabb minőségű és nehezebben elérhető, mint a városokban.
Ajánlott linkek:
Magyarországon sokaknak nem jut ennivaló (Kultúrpart)
