A Google hétfőn jelentette be megszünteti Google.cn domaint az internetezőket pedig átirányítják a Google.com.hk Hong Kong-i oldalra. A lépést Szergei Brin a Google egyik alapítója a The New York Times-nak adott interjúban úgy magyarázta, hogy a jelenlegi helyzetben ez a legmegfelelőbb lépés, annak az áldatlan állapotnak a megszüntetésére, amellyel a kínai kormányzat cenzúrázza a kínaiak internetes kereséseit. Az angol The Times azonnal próbára is tette a rendszert az átirányítás kapcsán, és az tapasztalták, hogy munkatársuk Pekingben ugyan úgy nem ér el találatot, ha például a Dalai Lámára vagy a Tienanmen-téri mészárlásra keres.
Brin is elismerte: vannak kétségeik annak tekintetében, hogy valóban megfelelően tudnak majd működni az oldalak. A Hong-Kong-i átirányításnak ugyanakkor megvan a politikai pikantériája, hogy a Google kínai területen marad, a technikai haszna viszont leginkább csak az, hogy gyorsabban zajlanak a keresések, mint, ha az USA-ban lévő szervereken keresztül bonyolódna. A Google még egy speciális oldalt is felépített, amely azt mutatja milyen szinten avatkozik be a kínai hatalom a keresésekbe.
A kínai kormányzatot régóta bírálják, mivel kifinomult monitoring rendszert üzemeltet az internet figyelésre. Több ezer ember és számtalan automata figyeli a blogaktivítást, a chatszobákat keresve a tiltott tartalmakat. Politikai konfliktust azonban nem vállal egyetlen ország sem.
A google Kínában
2000: megjelennek a kínai nyelvű találatok, amely még a google.comon
futnak,
2006: megjelenik a gooogle.cn, amely már szűri a kereséseket,
2009: Kína blokkolja a YouTube-ot,
2010 január: a Google bejelenti kivonul ha
korlátoznia kell keresési eredményeit,
2010 február: kínai támadás a
Gmail ellen,
2010 március: Hong-Kongba irányítják a kínai kereséseket
Az amerikai kormányzat a Google lépése nyomán továbbra is igen óvatosan nyilatkozik, a konfliktushoz annyit fűztek hozzá: mindez a Google döntése. Brin pedig emlékeztetett: ő is egy totalitárius diktatúrában élt hat éves koráig (bár személyes emlékei nem nagyon lehetnek a rendszerről), de gondolkodását és cégének attitűdjét is a szabadságjogok tiszteletben tartása vezérlik. Sokadszorra felidézte azt az esetet is, amikor két hónappal ezelőtt a cég levelező rendszerét, a Gmail fiókokat támadták a cég szerint bizonyíthatóan kínai hackerek. (A támadás polgárjogi aktivisták fiókjai ellen irányult.)
Mindeközben a Google arra is törekszik, hogy ne lehetetlenítse el magát véglegesen a világ legnagyobb piacán, ahol eddig sem uralkodott a cég. A 400 millió internetezőt magáénak tudó piacon bevételeinek alig töredékét (4 százalékát) tudta felmutatni. Az ország többsége, közel 60 százaléka, a kínai Baidu.com oldalt használja a Analysys International felmérése szerint.
Ugyanakkor nem a Google az egyetlen, amely nehezen tud megélni Kínában, így az eBay, az Amazon vagy a Yahoo! is szembesült a piac kemény szabályozottságával és a hazai szereplők erőfölényével. De a közösségi szájtok, mint a Facebook vagy a Twitter sem érhetők el szabadon az országban. A fenti nagy oldalaknak ugyanakkor megvan a maguk kínai párja, amelyek a hatalmas belső piac révén élnek és virulnak. Így az eBay, Taoboa néven, a Facebook, Renren néven működik, a QQ pedig a Microsoft azonnali üzenetküldőjének felel meg.
