A Xynthia névre keresztelt viharciklon több mint 50 ember halálát okozta a hétvégén Franciaországban, nyolc személyt eltűntként tartanak nyilván. A vihar szombaton elsőként az Ibériai-félszigetre csapott le az Atlanti-óceán felől, Portugáliában egy, Spanyolországban három ember halálát okozvta. Franciaországot néhol óránként 130-150 kilométeres széllökésekkel érte el. Ez a leghevesebb vihar, amely 1999 óta lesújtott az országra: akkor az ítéletidő 88 ember életét oltotta ki.
Európában, annak is elsősorban a nyugati felén, az utóbbi években többször is előfordultak téli nagy viharok: hasonló erejű szélvész pusztított 1999. decemberében, illetve 2004 novemberében, 2008 januárjában és márciusában. Az ilyen típusú viharok az Atlanti térségben alakulnak ki, és Európa partjainál vagy a kontinens fölött erősödnek meg, legfőbb sajátosságuk a szokatlanul gyors fejlődés, áthelyeződés – tudta meg az fn.hu az Országos Meteorológiai Szolgálattól (OMSZ).
Középpontjukban rendkívül alacsony légnyomási értékek fordulnak elő. Ezért gyakran viharciklonoknak is nevezik őket, a különösen heves rendszereket személynevekkel illetik. Nézzük, hogyan alakulnak ki, hogyan fejlődnek a viharciklonok, és milyen károkat képesek okozni.
Óriási légtömegek csapnak össze
A szélviharok erejére jellemző, hogy a széllökések erőssége többfelé elérte a 120 km/h sebességet, sőt néhány helyen még a 150 km/h-t is meghaladta. A viharok Európa-szerte emberáldozatokat követeltek. Az anyagi veszteségek is óriásiak voltak, az épületek mellett a legtöbb kár a villamoshálózatot érte, a szél által letépett vezetékek illetve kidőlt fák miatt, továbbá több országban is megbénult a közlekedés – derül ki az OMSZ fn.hu-nak készített anyagából.
Viharciklon után (MTI)
A viharciklonok kialakulását megelőzően az észak-atlanti térséget erős ciklonaktivitás jellemezi, míg Európa déli részei felett a szokottnál erősebb anticiklonalitás – magasnyomású légköri képződmény, nyugodt, csendes idővel – figyelhető meg. A sarkvidék felett (Grönland és Kanada északi részénél) nagy mennyiségű hideg levegő halmozódik fel. Eközben az európai és az észak-amerikai kontinens jelentős része felett, valamint Kelet-Szibériában a szokottnál több fokkal enyhébb időjárás uralkodik.
az időjárás-jelentésen túl
Az fn.hu és az Országos Meteorológiai Szolgálat együttműködésében sorra vesszük az érdekes, sokszor veszélyes téli időjárási helyzeteket.
A folyamat beindulásakor a hideg levegő északról elárasztja Kanadát és az USA északi részét, ezzel egy időben meleg léghullámok indulnak meg az Atlanti-óceán felett az alacsonyabb szélességek felől. Ezen légtömegek ütköző zónája az amerikai kontinens keleti partvidéke.
Magyarország is kaphat belőle
A hideg és a meleg levegő erős beáramlásának hatására nagy hőmérsékleti és légnyomási különbség keletkezik. A felsorolt meteorológiai feltételek hatására a felszínen gyors ciklonkiépülés következik be, mely viharciklonná erősödik. A ciklonok kifejlődésének még kedvezhet, hogyha a Golf-áramlat és az Észak-atlanti áramlat felszíni vízhőmérséklete az átlagosnál magasabb.
Viharciklon után (MTI)
A ciklonok középpontja többnyire a Brit-szigeteken, a Benelux államokon vonul át, majd kelet felé mozogva, Németországon, majd a Baltikumon kel át. A ciklon centruma jellemzősen 960-975 hPa-os maggal rendelkezik, hosszan elnyúló hidegfrontja pedig végigsöpör Nyugat- majd Közép-Európán. A front áthelyeződését heves zivatartevékenység kíséri. Hatásuk Magyarországon is jól megfigyelhető zivatarok és helyenként orkán erejű szél formájában.
A számítógépes előrejelzéseknek köszönhetően Európa felkészülhet az ilyen típusú viharok átvonulására. A hatóságok így még időben mindent megtehetnek a várható természeti csapás kivédésére – figyelmeztet az OMSZ.
