Kedden az időnként erősebben megnövekvő felhőzetből helyenként várható hózápor. Nyugat felől már éjszakától erősen megnövekszik a felhőzet, eleinte északnyugaton, majd másutt is számítani lehet hózáporra. A légmozgás eleinte mérséklődik, majd ismét megélénkül, néhol megerősödik az északnyugati, késő délutántól a déli szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -10, -15 fok között alakul, de északnyugaton ennél melegebb, északkeleten pedig több fokkal hidegebb lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet +2 és -5 fok között várható.
Szerdától szombatig erősen felhős lesz az ég, csak átmenetileg szakadozik fel a felhőzet. Az időszak elején és végén több helyen, közte elszórtan várható havazás, hózápor, néhol havas eső, eső is valószínű. Jelentős mennyiségű – legalább napi 5 mm – csapadék az ország területének 30 százalékán fordulhat elő. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet az időszak elején általában -7, -12 között, a vastag hóval borított, kevésbé felhős helyeken -15 fok körül alakul. Később többnyire -2, -7 fokos minimum. A legmagasabb nappali hőmérséklet -2 és +4 fok között várható.
az időjárás-jelentésen túl
Az fn.hu és az Országos Meteorológiai Szolgálat együttműködésében sorra vesszük az érdekes, sokszor veszélyes téli időjárási helyzeteket.
Leszakítja a vezetékeket
Hazánk éghajlati viszonyai között a téli félévben nem ritka,, hogy a felszínen különféle típusú, úgynevezett jeges lerakódások képződnek. Felszíni jegesedésről beszélünk minden olyan esetben, amikor a tereptárgyakon csapadék által jeges lerakódás alakul ki. Ide soroljuk tehát a zúzmarát, a deret, az ónos esőt követő jeges bevonatot, de a tereptárgyakra tapadó havat is.
A jeges lerakódások a tél folyamán rendszertelenül jelentkeznek. A jelentősebb tömegű jeges lerakódás azonban a gazdasági és a mindennapi élet több szektorában komoly problémákhoz, károkhoz is vezethet. Az egyik legérzékenyebb terület a villamos-energia szállítása. A zúzmara, a tapadó hó, az ónos eső időnként jelentősen megterheli a szabadvezetékeket, valamint az azok környezetében lévő fákat, majd – különösen a lerakódás után megerősödő szél esetén – elsősorban a kidőlő fák, letörő faágak miatt mindez vezetékszakadáshoz, áramkimaradásokhoz vezet.
Ónos eső után (forrás: metnet.hu – Popi24)
Hasonló módon a vasúti felsővezetékek szakadása, megrongálódása esetenként a jegesedés rovására írható. Az elmúlt évtizedekben különösképpen megszaporodó telekommunikációs tornyok egyes üzemzavarai szintén visszavezethetők nagy tömegű jég lerakódására. A manapság hazánkban is egyre több helyen épülő szélerőművek üzemeletetésére – a lapátok jegesedése miatt – ugyancsak hatással lehet az ónos eső és az erős zúzmaraképződés. Megemlíthetjük a légiközlekedést is, hiszen a repülőgépek nemcsak a magaslégkörben vannak kitéve a jegesedés hatásának – tudtuk meg az Országos Meteorológiai Szolgálattól.
Az ónos eső, ónos szitálás a fel és leszállás biztonságát veszélyeztetheti, a repülőtereken várakozó gépeken pedig az egyébként lassabb zúzmaraképződési folyamatok is idővel számottevő lerakódást eredményezhetnek. A teljesség igénye nélkül a fönt leírt hatások természetesen a hazánknál hidegebb éghajlatú, illetve magasabb hegyekkel tarkított országokban sokkal gyakrabban érvényesülnek, de a jegesedésből fakadó problémák korántsem hanyagolhatók el nálunk sem.
Zúzmara nincs a talajon
A zúzmara a ködben, felhőben lévő nedvesség kicsapódása a tereptárgyakra: nem eső és nem is hó, a levegő áramlása szállítja a piciny vízcseppeket. A földre nem rakódnak mert az áramlások vízszintes irányúak.
Zúzmara (forrás: metnet.hu – kempeter)
Alacsony hőmérsékleten, kisebb cseppméret és gyengébb légmozgás esetén finom szerkezetű, kis sűrűségű, törékeny jéglerakódás, úgynevezett finom zúzmara jön létre. A laza felépítés annak köszönhető, hogy az apró cseppek a tárgyaknak ütközve azonnal megfagynak, nem töltik ki a rendelkezésre álló teret. A finom zúzmara gyengén kötődik a tárgyakhoz, könnyen lehullik, eltávolítható. Átlagos képződési hőmérséklete -8,1 Celsius-fok.
Magasabb hőmérsékleten, –3 és –8 fok között, nagyobb cseppméret és erősebb szél esetén a finom zúzmaránál nagyobb sűrűségű, úgynevezett durva zúzmara alakul ki. A cseppek a tereptárgynak ütközve kissé „szétfolynak” mielőtt teljesen megfagynának, ezért a lerakódott jégben kevesebb és kisebb méretű üreg marad. Az erősebb szél az ütközéskor felszabaduló mozgási energia útján késlelteti a cseppek fagyását A durva zúzmara erősen kötődik a tárgyakhoz, nehezen távolítható el.
A dér egy finom szerkezetű jeges lerakódás, amely vízgőzből közvetlen fázisátalakulás útján jön létre. A dér nem jár nagy tömegű lerakódással, azonban a növényzetet károsíthatja – a kialakuló éles jégkristályok roncsolják a levelek, friss hajtások, virágok szerkezetét. Deresedés nélkül a növényzet ugyanazt a fagypont alatti hőmérsékletet sokkal könnyebben átvészelheti. A dér a közlekedés biztonságát rontva az útfelületeken is kialakulhat.
Dér egy lehullott falevélen (forrás: metnet.hu/hidegség)
Tömör jég az utakon
A tömör, egyenletesen eloszló, sima jeget a szakemberek síkjégnek nevezik. Úgynevezett nedves-növekedés útján jön létre, amikor a tereptárgyaknak ütközve a folyékony halmazállapotú csapadékelemek, felhőelemek – vagyis apró vízcseppek – csak bizonyos idő elteltével fagynak rá a felületre. A fagyás előtt egyenletesen szétfolyó víz nem engedi meg, hogy a jeges lerakódás üreges maradjon.
Elsősorban a felhőelemeknél sokkal nagyobb cseppmérettel rendelkező ónos eső, ónos szitálás eredményezi. Ritkább esetben felhőn belüli jegesedés útján is létrejöhet, gyakorlatilag a durva zúzmara szélsőséges eseteként. A síkjég nagyon erősen kötődik a tereptárgyakhoz.
Ónos eső hatása (forrás: metnet.hu – Hidegfront)
A partjára fagy a Balaton
Tapadó hó akkor jön létre, amikor a hópelyhek vizet is tartalmaznak. Az ilyen, részben megolvadt hókristályokból álló, úgynevezett nedves hó könnyen a tereptárgyakhoz tapad. A folyamat kevéssel fagypont fölött, pozitív hőmérsékleten zajlik, ekkor még a nedves hó könnyen lehullik, eltávolítható a tárgyakról. A hőmérséklet fagypont alá süllyedésével azonban az addig nedves hó odaköt a tárgyakhoz és nehezen távolítható el.
A csapadékot (esőt, szitálást), a hó olvadását vagy a páralecsapódást követően a vizes felületek a hőmérséklet fagypont alá süllyedésével lefagyhatnak. A leggyakoribb forgatókönyv az, hogy a nappali, esti órákban még pozitív hőmérséklet mellett hulló eső az éjszakai, hajnali órákban megfagy. A közutakon gyakran csak egyes szakaszokon fagy le a víz, ami balesetveszélyes helyzetet teremt az óvatlanul közlekedőknek.
A szárazföld fagypont alatti hőmérséklete esetén, a tópartokon, tengerpartokon kicsapó hullámokból származó víz időnként rendkívül nagy tömegben a partközeli tárgyakra fagyhat. Hazánkban – főleg magas vízállás esetén – a Balaton partján fordulhat elő hasonló jelenség.
