Élet-Stílus

Klímacsúcs: politikai természetű megállapodás várható

Az eredeti tervekkel ellentétben nem jogi kötelezettségekkel járó új klímavédelmi szerződéssel, hanem egy politikai jellegű nyilatkozattal zárulhat a koppenhágai ENSZ klímakonferencia. A zárónyilatkozat várhatóan az új nemzetközi szerződés megkötésének céldátumát sem tartalmazza.

Péntek délután a Reuters hírügynökség azt jelentette, hogy ENSZ maradásra kéri a Koppenhágában összegyűlt állam- és kormányfőket, mert konferencia hivatalos vége előtt alig pár órával még mindig nem körvonalazódik a megegyezés az alapvető kérdésekben.

Újabb egyeztetések

A világszervezet aztán cáfolta az értesülést, a Fehér Ház szóvivője pedig fél ötkor közölte, hogy Barack Obama amerikai elnök újabb szűk körű megbeszélésre vonult vissza többek között Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Ausztrália és Japán, és a fejlődő országok közül Kína és Oroszország, valamint Etiópia, Banglades és Kolumbia kormány- illetve államfőivel. A csoport már másodszor tartott rendkívüli értekezletet pénteken. Egy órával később az Európai Unió tartott külön megbeszélést mind a 27 tagállam részvételével.

Mégis lehet megállapodás

A tárgyalások témája vélhetően a konferenciát záró dokumentum egy újabb tervezete, amely délután szivárgott ki. A javaslat szerint a dokumentum a Koppenhágai Egyezmény (Coppenhagen Accord) címet viselné, és nem szerepel benne a szerződés kifejezés, ami jelzi, hogy a delegációk nem jogi, hanem politikai jellegű megállapodásra törekednek.

A tervezet a korábban tárgyalt javaslattól eltérően már nem tartalmazza a 2010-es céldátumot a klímavédelmi harcot összehangoló új nemzetközi szerződés kidolgozására, ugyanakkor a javaslat alapján akár konkrét kibocsátás-csökkentési célok is szerepelhetnek a koppenhágai konferenciát záró nyilatkozatban. A tervezetben ugyanis az áll hogy “az üvegházhatású gázok kibocsátását 1990-hez képest X százalékkal, 2005-höz képest pedig Y százalékkal” volna szükséges csökkenteni.

2 fokon belül tartani

A péntekre virradó éjjel készült előző megállapodás-tervezet csak annyit rögzített, hogy a globális felmelegedés mértékét 2 Celsius fokon belül kell tartani, és a fejlődő országok klímaváltozás elleni erőfeszítéseit a gazdag országok legalább évi 100 milliárd dollárral támogatják majd hosszú távon.

Még hajnalban több mint kéttucat ország és nemzetközi szervezet magas rangú vezetője informális egyeztetést tartott. Délelőtt, miután Barack Obama amerikai elnök is megérkezett a dán fővárosba, újabb rendkívüli értekezlet következett. A zárt ajtók mögött folytatott magas szintű egyeztetések a kiszivárgott információk szerint nem voltak eredményesek. A legnagyobb vita a fejlődő országok hosszú távú klímavédelmi támogatása körül alakult ki: az Egyesült Államok csak akkor hajlandó hozzájárulni a tervezett évi 100 milliárd dolláros alaphoz, ha Kína biztosítja éghajlatvédelmi programjai átláthatóságát, külső ellenőrizhetőségét.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik