Az idei fehér karácsonyról jelenleg még nem lehet érdemben nyilatkozni. Annyi biztos, hogy a következő 10-12 napban a sokéves átlagnál hidegebb időre kell számítanunk, a hideg levegőnek ugyanis kelet, északkelet felől folyamatosan lesz utánpótlása. A hét végén és a jövő hét elején éjszakánként -5 Celsius-fok, napközben pedig fagypont körül alakul a hőmérséklet – tudtuk meg az Országos Meteorológiai Szolgálattól (OMSZ).
A jövő hét közepén dél felől egy mediterrán ciklon közelíti meg térségünket, akkor többfelé valószínű kisebb havazás, de 5 centiméternél vastagabb hóréteg kialakulása nem várható. A hét vége felé már csupán szórványosan alakul ki hózápor. A jövő hét közepétől a hőmérséklet napközben is fagypont alatt valószínű, az éjszakai órákban pedig a hóval borított tájakon akár -10 fok alá is süllyedhet.
fotó: Kolláth Kornél
Az ünnepekre valószínűleg marad a változékony idő, de hogy havas lesz-e a karácsony még semmiképp sem jelenthető ki egyértelműen.
később eláruljuk
Jövő héten – ahogy az előrejelzések lehetővé teszik – beszámolunk róla, hogy lesz-e, és ha igen, hol és milyen mennyiségű havazás az ünnepen.
Kékestető a legfehérebb
Akár lesz hó idén, akár nem, hosszabb időszakot nézve nem panaszkodhatunk: a természet gyakran segít megteremteni a karácsonyi hangulatot. Az OMSZ-tól kapott adatokból kiderül, hogy 1951 és 2008 között Budapest-Pestlőrinc térségében december 24-26. között 29-szer esett a hó, és 16 olyan év volt, amikor korábbi havazás hatására hótakaró fedte a tájat. A legkevesebb alkalommal Szombathelyen mértek havas napot, a legtöbbször pedig Kékestetőn: itt a fenti 57 évből 40-ben volt havazás és 44-ben mértek hóborítottságot.
Kulisszatitok: havas napnak nevezzük azt, amikor előfordult havazás vagy havaseső – a meteorológia saját berkein belül nem tesz különbséget. Hótakarós napról pedig akkor beszélünk, ha a talajfelszínen egybefüggő, mérhető vastagságú hóréteg észlelhető. Ha a hótakaró nem egybefüggő – hófolt – vagy a vastagsága nem mérhető – hólepel -, azt az észlelők megkülönböztetett kódszámokkal jelzik, és nem nevezik hótakarónak.
Ha szigorúan a hóesésre koncentrálunk, Budapesten és környékén december 26-dika vezet: az elmúlt 57 évben 20-szor hullott hó ezen a napon. A szentesték és karácsony első napján 16-16 alkalommal jegyeztek fel havazást. A listát itt is Kékestető vezeti 22-24-30 hópelyhes nappal, míg a legkevesebb romantikus ünnepnap a szombathelyieknek jutott: 17-16-16.
fotó: Kolláth Kornél
együttműködésben
Az OMSZ és az FN.hu sorozatot indít a téli időjárási jelenségek, vészhelyzetek bemutatására. A következő részben arról lesz szó, milyen is a magyar tél?
Hó borította az ünnepet
A legfehérebb ünnep kétségkívül 1970-ben köszöntött ránk: már a karácsonyi készülődés is „havas hangulatban” telt, 24-én ugyanis az ország nagyobb részét 10 centiméternél is vastagabb hótakaró fedte. A havazás egész nap folytatódott, 25-én reggelre a hótakaró 10-25 centiméteresre hízott, karácsony másnapján Kékestetőn már 57 centi havat mértek.
1981. december 25-én országszerte havazott, Egész Magyarországot hótakaró, de legalábbis hólepel fedte. Késő délelőtt is csak fagypont körül volt a hőmérséklet, főleg Dunántúlon hófúvások alakultak ki, 26-án is többfelé havazott, 27-én reggel pedig Dobogókőn 80 centis hóvastagságot mértek.
fotó: Kolláth Kornél
Csaknem húsz évvel később, 1999. december 24-én reggel csak a magasabban fekvő területeken fedte hó a tájat, de napközben havazás kezdődött, és mindkét ünnepnapon több helyen esett. December 26-án a Kékestető körzetében élők igen ritka jelenséget, hózivatart tapasztalhattak.
„Hórekordok” a karácsonyi ünnepek idején
Budapest, 1969. december 24.: 23 cm.
Debrecen, 1963. december 24-26. és 1991. december 26. egyaránt: 23 cm.
Kékestető, 1981. december 26.: 70 cm.
Szeged, 1963. december 24.: 29 cm.
Szombathely, 1981. december 25.: 25 cm.
