A főállású blogger céges alkalmazottként él a köztudatban, aki híreket – rosszabb esetben alig módosított sajtóközleményeket – naplóz a vállalat háza tájáról, és lehetőség szerint igyekszik kapcsolatot tartani a hektikusan arra tévedő ügyfelekkel. Ez az elképzelés már régen túlhaladottá vált, a blogolásból visszavonhatatlanul üzlet lett: a közösségi háló fejlődésével a blogszolgáltatók kínálata egyre gyarapszik, a főállású blogger pedig saját maga is kitermelheti megélhetését. A blogszférára specializált Technorati idei felmérése szerint a bloggerek majdnem harmadrészének származik jövedelme ebből a tevékenységből, közülük pedig csak minden nyolcadik blogol valamilyen szervezet megbízásából. A számok annak ellenére beszédesek, hogy idehaza nem vonhatunk le messzemenő következtetéseket a főként amerikai bloggerek körében végzett kutatás eredményéből. Az mindenesetre nálunk is megfigyelhető, hogy egyre több szervezet ismeri fel a blogműfajban vagy a közösségi szolgáltatásokban rejlő lehetőségeket.
Példák a bloggerstátusra
Hobbiblog a piacképesség peremén: matchboxmemories.hu
Közéleti blog a súlycsoportváltás küszöbén: vastagbor.blog.hu
Jól menedzselt, tudatos vállalati blog: balabit.hu/news
Profi szakértői blog erős szakmai jelenléttel: rabbitblog.hu
Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a blogszférát is utolérte az online megoldások jól ismert betegsége: mielőtt egy technológia, szolgáltatás vagy az ahhoz kapcsolódó morfológia ténylegesen a felnőttkorba léphetne, megjelenik egy újabb trend, amely megköveteli a frissen kialakult nézetek újraértékelését. Ez üzleti szempontból hatványozottan igaz, hiszen az online média eddigi folyamatos térnyerése mellett sem volt igazán sikeres a legtöbbünk által beleérzett iszonyatos potenciál forintosításában, és a blog – vagyis az egyik legfiatalabb kommunikációs csatorna – úgy szembesül a kihívásokkal, hogy megnyugtatóan még saját magát sem sikerült definiálnia.
Talált pénz
A profi bloggerek legfontosabb bevételi forrásait máig a bannerek és a keresőhirdetések adják. A hirdetés minden internetes megjelenési forma esetében kézenfekvő megoldás, és semmi akadálya annak, hogy a blogger saját maga futkosson hirdetők után. Ez azonban sokszor még a komoly erőforrásokkal rendelkező kiadókat is próbára teszi; nem beszélve arról, hogy az ingyenes szolgáltatóknál vezetett blog gazdája jó esetben is csak korlátozottan értékesítheti felületeit. Ugyanilyen feltételek mellett csatlakozhat a nagy hirdetési rendszerek egyikéhez, és igénybe veheti a számára is megfelelő szöveges vagy grafikus megoldásokat. Persze a rákattintási rátának nevezett érték már kiválónak számít, ha eléri a két százalékot, vagyis ha száz látogatóból kettő kattint a megfelelő hirdetésre. Mindez azt jelenti, hogy a blog időszakos olvasóinak létszámát ötvennel elosztva, néhány centtel vagy forinttal felszorozva kapjuk meg a hurráoptimista bevételi előrejelzést. Ennek megfelelően a hirdetési rendszerek – leszámítva a valóban meghatározó, önálló blogokat – általában nem termelnek a bloggereknek számottevő nyereséget.
Jótékony közösség
Sokkal személyesebb és még inkább a közösségre épülő lehetőség az adományozás, ami elsőre különösen hangzik, de a megfelelő blogok esetében ugyancsak működőképes megoldás. Ilyenkor a blog tulajdonosa egy nonprofit szervezet vagy egy saját alap számlájára gyűjt, és a bevétel bizonyos százalékát maga használja fel, hogy üzemeltetni tudja az oldalt. Természetesen a megfelelően karakteres közönséggel rendelkező bloggernek nincs szüksége ilyen kerülőutakra, és felkérheti olvasóit, hogy anyagilag is támogassák tevékenységét, például próbavásárlásaihoz, utazásaihoz. A fizetős tagság ugyancsak a látogatókkal való kapcsolatra épít, és a máskülönben ingyenes anyagok mellett exkluzív tartalomhoz is hozzáférést biztosít. Ez abból a szempontból semmiképpen sem szerencsés, hogy egyelőre még a fizetős online sajtó sem talált életképes üzleti modellt, a blogműfaj pedig kifejezetten az ingyenes, közösségi jellegű tevékenységben gyökerezik.
Tudatos keresők
Aki valóban anyagi szempontok alapján közelít a blogoláshoz, az szükségszerűen a nagyobb haszonnal járó, de nagyobb felkészültséget, jobban tervezett működést igénylő megoldások felé fordul. Csatlakozhat valamilyen partnerprogramhoz (affiliate program), és annak keretein belül úgy hirdethet szolgáltatásokat vagy termékeket, hogy a kereskedő oldalára irányítja saját látogatóit, ahol a vásárlások után jutalékot kap. A partnerprogramokban már kifejezetten jól érvényesülhet a blogműfaj szubjektív jellege, vagyis a reklámokat hatékonyan támogathatja a blogger saját véleménye, értékelése, tematikája. Utóbbira alapozva még ennél is tovább léphet, és megpróbálkozhat a direkt értékesítéssel: olyasmit árulhat, amire saját közössége – direkt vagy indirekt módon – kifejezi igényét.
Az ártatlanság vége
Az üzleti blogok esetében a közvetett haszon a
célcsoport hatékonyabb megszólítása, a hatásosabb kommunikáció és a
közösség más eszközökkel nehezen felmérhető véleményének megismerése. A
céges blogok szerkesztői közül tízből hét számol be arról, hogy
vállalata sikeresen növelte jelenlétét az új csatorna segítségével. A
blog a webes jelenlét legolcsóbb eszköze: egy vállalkozás vagy szakmai
profil online megjelenését számottevő járulékos költségek, betanítás
vagy a fejlesztők díja nélkül is biztosítja. A blog a vállalkozás
szakértelmét, tudásanyagát széles közönség elé tárja, ami különösen
hasznos lehet a szellemi munkások, tanácsadói tevékenységgel foglalkozó
szakemberek számára. Emellett a látszat ellenére időmegtakarítást is
jelent, mert egyszerűsíti a kommunikációt. Az olyan eszközök, mint az
RSS-csatornák, túlhaladják a céges weboldal vagy az elektronikus
levelezés lehetőségeit, és a megfelelően menedzselt blog a vállalkozás
hitelességét is folyamatosan erősíti.
Hosszú távú partnerek
A szponzoráció ugyancsak életszerű választás, amennyiben lehetőség adódik olyan együttműködésre, hogy a blogger megőrizze hitelességét. Ilyen lehetőség a blog tematikájától függően egészen könnyen adódhat, annál is inkább, mert a sokkal visszataszítóbb hálózati marketinget számos blog alkalmazza eredményesen. A Technorati hivatkozott felmérése szerint egyébként a professzionális bloggerek nyolcvan százaléka ír valamilyen márkáról, és legalább hetente készít adott terméket bemutató bejegyzést. Ezzel pedig el is jutottunk ahhoz a problémához, amely az online csatornák mindegyikét, de leginkább a blogműfajt kísérti.
Hitelesség eladó!
Az online marketinggel foglalkozó Copyblogger alapítója, Brian Clark a szóban forgó konfliktust a következőképpen foglalja össze. Szerinte a tömegkommunikációs csatornák jó hetven éven keresztül az objektivitás zászlaját lobogtatták, és meglehetősen önkényes szabályok alapján igyekeztek elkülöníteni a szerkesztőségi anyagokat a hirdetési tartalomtól. Függetlenül attól, hogy ez sikerült-e nekik, egy viszonylag szűk csoport lépett fel kizárólagos véleményformálóként. Erre korábban még nem volt példa, és Clark szerint a jövőben sem lesz. A tömegkommunikációs korszak előtt a marketing a közösségi, gyakran személyes kapcsolatépítésen alapult, és az új média térhódításával ugyanez a korszak tér vissza. A közösségi kontextusban semmit sem ér a kínosan felügyelt objektivitás: egyszerűen vannak, akiket a többiek szavahihetőnek tartanak, másokat pedig kóklernek.
A blogok esetében sem maga a megvásárolt hirdetési felület jelent értéket, sokkal inkább a csatorna véleményalakító, befolyásoló ereje. Ilyen erővel nyilvánvalóan csak az a blog rendelkezik, amelyet hitelesnek tart a közösség, így a rendszer nagyjából önszabályozóvá válik. Márpedig a blogműfaj lényege éppen a szubjektivitás, de a modell alapvetése, hogy a szubjektivitást semmiképpen sem állítja szembe a hitelességgel. Az üzletileg is értékelhető blogforma inkább szemléletbeli, mint formai kötöttséget feltételez, lényege pedig a jelenlét erősítése a közösségi tevékenységen keresztül, az egyenrangúságra épített, aktív kommunikáció és a tudatos, rendszeres tartalomszolgáltatás. Olyan szociális kísérletről van szó, amelynek csupán alapja az elkötelezettség vagy a szakmai felkészültség.
A blogger szempontjából az általánosan számításba vett bevételi források és üzleti megoldások mégsem ígérnek magától értetődő sikert vagy akár csak a befektetett energia megtérülését, ám a blogfelületek iránti kereslet mégsem feltétlenül a hirdetők ellenállása miatt bontakozik ki a vártnál lassabban. A hirdető vagy támogató nincs könnyű helyzetben, hiszen a blogtérben még mindig csak formálódik az a normarendszer, amely a kiszámíthatóság bármilyen minimumát garantálhatná. Kevés blog rendelkezik értékelhető médiaajánlattal vagy analitikával, a legtöbb blog gazdáját az ilyesmi nem is érdekli. A blog működésére sem feltétlenül jellemző a rendszeresség, hiszen alapvetően szabadidős tevékenységről van szó, amely lelkesedésen alapul, nem a jól tervezett szerkesztőségi munkán. Mindezeken felül az önmagukban pehelysúlyú blogok sem szerveződnek az úgynevezett sales house megoldások alá, így végképp kezelhetetlenné válik a hirdetői szempontból máskülönben egyre vonzóbb blogforma.
Magyaros virtus
A magyarországi blogger a nyelvi korlátok mellett
kénytelen szembenézni a sajátos hazai feltételekkel is. A slágertémákra
épülő vagy az eleve webes területen (például online marketing) mozgó
oldal itthon is üzletet jelenthet tulajdonosának, amennyiben megfelelő
hátszelet kap a már kiépített hálózatok egyikén. Az már nagyon nehezen
képzelhető el, hogy egy függetlenül működő szerző megéljen – vagy akár
számottevő bevételre tegyen szert – webnaplójából. Emellett az is igaz,
hogy amíg sokfelé már lezárult a blogtér látványos bővülésének
korszaka, és a közeg telítődött, addig idehaza csak nemrég
kristályosodtak ki azok a sokszor sajátságos feltételek, amelyek mentén
ez a folyamat lezárulhat. A hirdetők, szponzorok részéről sem
tapasztalható különösebb eredetiség, ami a blogforma kiaknázását
illeti: megint csak a műfaj jellegzetességeire utalva hiányolhatjuk a
társadalmi felelősségvállalásra, a nyereményekre vagy bármilyen egyéb,
a közösséget mozgásba lendítő megoldásra épülő megjelenéseket.
A tudatosan felépített, háttérrel rendelkező bloghálózatok mellett
kevés önálló kezdeményezést találunk. Ezek egyike a Pakli néven
létrejött egyesülés, melyben határterületeken mozgó blogok egyesítették
reklámértékesítési rendszerüket és felületeiket. A Pakli tagjai a
magyar Apple-hírblog, az Appleblog, az Addict reklámblog, a legelső
magyar blogként definiált Plastik média, illetve a Szívlapát, a Kreatív
reklámkommunikációs szaklap blogja. A heti százezer reklámmegjelenést
biztosítani képes ajánlatot szponzorált posztokkal teszik vonzóbbá, a
négyes fogaton keresztül pedig igen jól definiált közönséget célozhat
meg a hirdető.
Idehaza egyelőre a műfaj másik jellegzetességéből húznak csak
hasznot a bloggerek. Ugyanis ha hirdetési bevételeket egyelőre nem is
generálnak a blogok, az általuk szerzett népszerűség ugyancsak
biztosíthatja egyes bloggerek anyagi boldogulását. A Technorati
felmérése megállapítja, hogy a profi bloggerek többségének karrierjére
is pozitív hatással van a blogolás, hiszen szakmájukon belül
ismertséget szereztek; ugyanez valószínűleg az amatőr bloggerek egy
részére is igaz, akik beléptek a profik közé, és olyan lehetőségeket
nyitottak maguk előtt, mint például egy saját könyv megjelentetése.
Erre megerősítést találhatunk a magyar weben olvasható, számtalan
bloggerinterjú egyikében-másikában. A mozikban jelenleg is sikerrel
futó, Julie & Julia című film igaz történetében egy irodista a
gasztroblogján keresztül válik elismert szakácskönyvszerzővé. Hozzá
kísértetiesen hasonlít a magyar Mautner Zsófi, a Chili & Vanília
gasztroblog szerzőjének sorsa is – az ő és más magyar bloggerek
sikertörténeteiről részletesebben a következő oldalakon olvashatnak.
A blogból sikert kovácsolók közös tulajdonsága a tanult vagy
ösztönös képesség a közönséggel való megfelelő bánásmódra, a jó
íráskészség, valamint a témával kapcsolatban tetten érhető lelkesedés
és hitelesség. Szakmán belüli jelenlétük erősödésében elsősorban mégis
csak a média, a marketing és a technológia területein mozgó bloggerek
bízhatnak, ami saját közönségük felkészültségéből, felhasználói
minőségéből és a kritikus tömeg méretéből is következik.
