Élet-Stílus

Amerikából jön a kockázati tőke?

Ötlet van rengeteg, induló vállalkozás és lelkesedés szintén, kockáztatni vágyó hazai befektető egyre kevésbé. Egyre inkább csak a határainkat feszegető vállalkozások lesznek sikeresek. Merre tovább 2010-ben?

A válság ellenére szokatlanul nagy a mozgolódás a hazai induló vállalkozások világában. Sok a jól startoló, fantáziadús fejlesztés. Kérdés, hogy kitart-e az induló tőke és a lelkesedés a kockáztatni nem vágyó tőkések országában. A befektetők szerint ugyanis ötlet van rengeteg, megvalósítható, felkarolandó, életképes projekt viszont alig. A hazai nagy portálok vásárlási kedve is egyre gyengébb, így új utakat kell keresni a sikerre vágyó vállalkozásoknak.

Tedd, amihez értesz!
Minden vállalkozás komoly fejlesztésekre, nemzetközi sikerre vágyik, s ez az elmúlt évben jó néhány hazai kisvállalkozásnak sikerült. A kiugrókat ismerjük, a jobb sorsra érdemes vegetálókat vagy a szép lassan eltűnőket egyáltalán nem. Mi a titok? – ezt kutattuk a sikeresek körében.
Az egyértelműen látszik, hogy egyes vállalkozások egyáltalán nem alkalmasak arra, hogy önmagukat menedzseljék, míg mások valahogy a jég hátán is megélnek. A legjobb példa erre a PC World és a Figyelő közös szervezésű, 2008-as hazai DEMO konferenciájának győztese a Skreeno, amelynek fejlesztői a látványos – akár kézmozdulatokkal is vezérelhető – megjelenítő perifériával a világ legmodernebb demonstrációs technológiái közé verekedték fel magukat. Ennek ellenére a cég továbbra sem szeretne értékesítési, marketingfeladatokkal küszködni, így a Skreeno gyakorlatilag beépült a Clearvision Airwall rendszerébe. A fejlesztők így továbbra is a fejlesztésre koncentrálnak, s nem kell olyan dolgokkal törődniük, amihez nem értenek. A megoldásuk értékesítésére pedig már több európai országban akadt vállalkozó.

Amerikából jön a kockázati tőke? 1

Érezd a piacot!
Vannak persze olyanok is, akik évekkel előzik meg a korukat – a valós fizetőképes kereslet kiépülése előtt. Meglepő módon ez is okozhat problémákat, fogalmazhatunk úgy, hogy „gyöngyöt szórnak a disznók közé”. A digitális tévémegoldások terjedése ellenére az Ansys Kft. képtelen olyan telekommunikációs szolgáltatót találni, amely akár felvenné értékesíthető termékei közé a jobb sorsra érdemes – a set-top boxokat kiváltó – multimédiás készüléküket. A 2000 óta létező cég vezetője szerint a „HomeSys névre hallgató „okostévé” hardver- és szoftvermegoldását kezdetben komoly érdeklődés kísérte, de megállapodás és komolyabb partner nem akadt. Azóta egy amerikai céggel együttműködve sikerült alacsonyabb árkategóriába szorítani a hardvert, de saját erőből képtelenek elindítani a forgalmazást. Befektető helyett most pályázatokon próbálnak pénzt szerezni a fejlesztők – addig marad a saját tőke. Pedig az Ansys már évekkel ezelőtt feltalálta azt, ami csak most kezd el felbukkanni egyes külföldi tévégyártók készülékeiben: a tévébe vezetett internet, az azon keresztül kínált programszolgáltatások és a merevlemezes felvételi lehetőség hármas kombinációja a műsor menedzselésének sosem képzelt távlatait nyitja meg a tévézni vágyók előtt.

Találd meg a pénzed!
A kitartóan dolgozók között azért akadt idén olyan is, aki végül talált hazai tőkebefektetőt. Ezen a rögös úton jutottak a sikerig a 2007-ben elindított TerminArtors kiötlői, akik a világ legnagyobb festményadatbázisát akarták létrehozni oly módon, hogy a klasszikusok képeit saját erőforrásból töltik fel az oldalra, míg az aktív alkotó művészek pedig saját műveikkel bővíthetik az épülő adatbázist. A közösségi oldal ma már több mint 27 000 alkotásról nyújt hiteles információkat, s maga nemében valóban egyedi az interneten.

A több megmérettetésen is elismert TerminArtors – 2008-ban elnyerte a Magyar Spin-off és Startup Egyesület által megtartott Startup-verseny „Kiemelkedő társadalmi hatás” különdíját. Az igazi siker azonban az indulástól számítva majd’ két évig váratott magára, míg végül idén októberben a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány fektetett tőkét az oldalba.
Az iGlue 2008-ban szintén bemutatkozott a Figyelő és a PC World közös startup pályázatán, az akkor finanszírozási problémákkal küzdő vállalkozás mára elindította a hírportálok információtartalmát megsokszorozó, kereshető adatbázisának béta verzióját. A nyílt béta verzió megjelenése után, november végétől pedig az adatbázis bármely regisztráló user számára szerkeszthetővé, bővíthetővé válik. Az iGlue médiakereső adat- és tudásbázisa továbbra is esélyes arra, hogy forradalmasítsa a média egyes területeit, sőt akár nemzetközi szinten is befutó lehet.

Kezdenek beérni a Magyar Telekom által támogatott Kitchen Budapest innovációs és ötletinkubátor-laborjának kezdeményezései is. Az itt cseperedett Prezi.com fejlesztői ma már világszerte használt prezentációs eszközt adtak a kreatív megoldásokat kedvelő előadók kezébe. A Telekom gyorsan meg is támogatta a siker közelébe került fejlesztőcsapat elindulását, s azóta már amerikai befektetője és jól működő üzleti modellje is akadt a jól felépített sikertörténetnek.

Sok startup már nem a hazai tőkét próbálja megcélozni, ezt fogják alátámasztani a SenseNet vagy a LogMeIn életre hívói, akik itthon nem feltétlenül ismertek, amerikai kockázati tőkéből élnek, honlapjuk is angol nyelvű, és alig derül ki, hogy magyar kezdeményezők állnak mögöttük. Így gondolkodnak a WebLib fejlesztői is, akik az egészségügyi keresésben látnak fantáziát, s a tengerentúlon szeretnének sikereket elérni. Októberben San Franciscóban, egy webes egészségügyi konferencián mutatták be egészségügyi, orvosi megoldáskeresőjüket. A HealthMash egy új szemléletű keresőtechnológiát ötvöz a megbízható adatokra építkező egészségügyi tudásbázissal, s ezért tud lényegesen precízebb válaszokkal szolgálni a felhasználók által keresett problémákra. Mivel egy téma alapos körüljárásához ma már nem elegendő a szakmai cikkek, kutatási eredmények, szakmai adatbázisok mélyén lapuló adatok megjelenítése, a felhasználók a találatok között fényképeket, videókat, prezentációkat, sőt könyveket, blog- és twitterbejegyzéseket is találhatnak.
A játékfejlesztésben, a hazai kreativitás korábban igen elismert terepén többen is próbálkoznak. Az egyéni PC-s játék ideje azonban lejárt, és a dobozos programokat leváltják az internetes multiplayer (sokszereplős) játékok. Egyes országokban akár több millió előfizetőre, rajongóra építhetnek azok, akik képesek egy ilyen játékot kifejleszteni és üzemeltetni. Ázsiai és amerikai befektetőkre számíthat az első igazi MMO (Massive Multiplayer Online) játék, a Perpetuum fejlesztői csapata. Tőkét azonban ők is inkább azoktól az országoktól remélhetnek, ahol a befektetők már tudják, mennyi bevételt jelenthet havonta már néhány százezer játékrajongó is.

Menedzseld a híred!
A sikert nem adják ingyen, de a jó nemzetközi sajtó sokat segíthet egy vállalkozáson. Így gondolták a tavalyi évben legtöbb díjat begyűjtő, széles sajtónyilvánosságot is megnyerő Joobili.com fejlesztői. A magyar–amerikai kooperációban készült nemzetközi programajánló szolgáltatás neves startup versenyek győzteseként igen jó látogatottságot tudhat már magáénak. Jól átlátható és felhasználóbarát kezelőfelülete ma már jó segítője a fesztiválok, kulturális események iránt rajongó utazóknak.
A válság, úgy látszik, meghozta a fejlesztési kedvet, s ha ez a kedv némi tőkével is kiegészül, könnyen lehet, hogy a hazai fejlesztők világszerte befutnak szolgáltatásaikkal. A nehéz gazdasági helyzet elmúltával várhatóan megnövekvő befektetési, felvásárlási kedv komoly nemzetközi sikereket hozhat azoknak, akik jó stratégiával próbálnak előremenekülni élvonalbeli megoldásokkal.A magyar startupok helyzete ennek ellenére nem szívderítő, hiszen továbbra sem alakult ki az a fajta kockázati tőkés aktivitás, üzletiangyal-jelenlét, amely szükséges lenne ahhoz, hogy minél több ötlet lépjen túl a csíraállapoton. Egy bizonyos szintet, egy kritikus tömeget el kellene érni, hogy ránk terelődjön a figyelem, mozgásba lendüljön a piac. Persze ehhez a fejlesztők többségének sem ártana erősítenie abban, miként is lehet megnyerni a befektetőket, hogyan kell elkészíteni egy üzleti tervet, vagy milyen csatornákon keresztül lehet elérni az ismertséghez szükséges médiát. Noha a hazai fejlesztők már sokszor bebizonyították, hogy kreativitásban versenyképesek a világgal, a kérdés az, hogy Amerika, Ázsia befektetői elhiszik-e, hogy érdemes magyar fejlesztéseket felkarolni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik