Az MTV szólás Szabadsága műsorában foglalkozott azzal a jelenséggel, hogy alig pár tízezer forintért lehet olyan kis „kütyüt” venni, amelynek segítségével az adóhatóság számára eltüntethető a nyerőgépen átfolyt pénz mennyisége. Így egy havi 1 milliót termelő gépről könnyen bebizonyítható, hogy alig játszanak rajta pár tízezer forintért.
Ennek igen nagy a jelentősége annak tudatában, hogy ma kétféle adónem vonatkozik a nyerőgépekre. Egyfelől, minden nyerőautomata után egy fix összeg (ez 100, vagy 120 ezer forint) és egy forgalomarányos adó fizetendő; ez utóbbit érdemes minimalizálni.A gépekre kapható kis „okosság” nem bonyolult szerkezet. A játékgépen egyszerű célszoftver fut, ami nagyjából egy videójáték technológiájával vetekszik – mondja egy nagy informatikai cég szakembere. Hiába is van minden gépben kötelezően egy Integrált Ellenőrző Készülék, nem lehet meggátolni az ügyeskedést. Arra kell törekedni, hogy ha belenyúltak a gépe, legalább azt ne tudják nyom nélkül tenni.
Pedig a gépeket hitelesíteni kell üzembe helyezés előtt, hogy kihelyezésükkor érintetlenek legyenek. A hitelesítési rendszer hagy maga után némi kívánni valót. Az állam azt ugyan szabályozza, hogy a gép hitelesítője és gyártója nem lehet ugyanaz a cég. Azonban az előírást könnyű kijátszani azzal, hogy holding struktúrában működő cég egyik tagja gyártja a gépet, a másik üzemelteti, míg a harmadik hitelesít. Ilyenre van példa a magyar piacon is.
Ugyancsak szabályozatlan a nyerési esély. A hazai rendszerben ugyanis csak az I. kategóriás játéktermekben van meghatározva, hogy 80 százalékban nyerni, 20 százalékban veszteni kell a gépnek. (A nyeremény természetesen a kockáztatott összegnél kevesebb is lehet.) A többséget, a piac 85 százalékát adó II. kategóriás vagy kocsmai nyerőgépeken szabadon állíthatja be az üzemeltető, hogy milyen arányú legyen a veszít-nyer páros.
Az adóhatóság egy napokban kiadott közleménye szerint több száz, a fenti módon megmanipulált gépet üzemeltetők ellen indítottak eljárást. A gépekről ilyenkor lekerül a hitelesítő pecsét, majd az átállítás után újrahitelesítést követően megint lehet őket használni. Az APEH közleménye szerint az ágazatban tavaly 14 641 ellenőrzést végzett. Hiányosságot 2919 esetben tártak fel az ellenőrök, és ezek közül 417 esetben állapították meg a nem hiteles működést. A hiányosságok túlnyomó része az okmányok vezetésével függött össze.
A szakemberek szerint egy APEH ellenőr nem képes észrevenni a megbuherált gépet, mindössze pár olyan szakember van, aki ezt ki tudja szúrni. Így annak esélye, hogy valaki lebukjon elenyésző, mivel mintegy 50 ezer játékgép működik a piacon.
A témával bővebben foglalkozik a Figyelő és a Magyar Televízió a Szólás Szabadsága című műsora is.
