Az online kereskedési felületek terjedése honosította meg nálunk a CFD-ügyleteket, ami a kisbefektetők előtt is kinyitotta az addig csak a nagyok előtt elérhető piacokat – magyarázta Guba Gergely, a CE Broker elemzője, mondván, a CFD-vel egyaránt le lehet kereskedni az indexek, a részvények, a kötvények, a kamatok, a devizák és az árucikkek mozgását. A CFD-termékek piacán egészen kicsi, néha csak néhány dolláros letéttel is elérhetők akár 400-szoros tőkeáttétek is. A költségek alacsonyak és jól tervezhetők, amennyiben általában a spreadekbe vannak beépítve. Ráadásul adózásuk is kedvező számos országban, ugyanis az ügyletek során az instrumentumok nem kerülnek a befektetők tulajdonába, csupán az árfolyam elmozdulásának nagyságára és irányára fogadnak. A CFD-termékek hátrányai éppen előnyükből fakadnak, amennyiben a nagy tőkeáttét és a változásra való kihegyezettség okán nem csak a nyereségszint érheti el a tőkére vetített 30–40 százalékot is percek vagy akár másodpercek alatt – ennek fordítottjaként hasonlóan gyorsan dagadó veszteség is elképzelhető.
Mi micsoda?
■ Certi, certifikát: a német Zertifikat (ígérvény) szó átírásából kapta a nevét. Egy mögöttes termék – index, arany, olaj, deviza – árfolyamváltozásából részesülhet vásárlója.
■ CFD: a Contract for Difference kifejezés rövidítése. Egy kereskedési instrumentum nyitó és záró értéke közötti különbséggel való kereskedésre vonatkozó kontraktus, melynek jutaléka a spreadbe van építve. Mögöttes terméke lehet konkrét részvény, részvényindex, kötvény, kamat, árucikk vagy deviza.
■ Daytrade: napon belüli kereskedés a tőzsdén.
■ ETF: az Exchange Traded Fund (Tőzsdén Kereskedett Alap) rövidítése. Ez egy passzívan kezelt, vagyis a referenciaindex teljesítményét pontosan lekövető, tőzsdén kereskedhető, nyílt végű befektetési alap.
■ Forex, FX: a Foreign Exchange rövidítése – devizapiac.
■ Spread: a spread kereskedés (lásd CFD) lényege, hogy az adott szolgáltató folyamatosan kétoldali árjegyzést biztosít minden termékre. Ez helyettesíti a hagyományos jutalékot, s biztosítja a likviditást is.
Néhány dollárért „jó iskola”
A CFD-kereskedésben a veszteségek kordában tarthatók – hangsúlyozta Guba Gergely –, mégpedig két okból: egyrészt a letét nagyságával korlátozhatjuk kockázatvállalásunkat, másrészt ezen a piacon a kockázatkezelési technikák szélesebb tárháza áll rendelkezésünkre, mint a hagyományos tőzsdei ügyletek során. A CFD-vel való kereskedés „jó iskola” a kezdő befektetőknek is, hiszen a kockázatkezelési stratégiák kialakítása csökkentheti a pszichológiai okokból elkövethető hibák lehetőségét. Az elmúlt időszakban, amikor a tőzsde szárnyalt, a tőzsdei ügylettel megpróbálkozók csak a nyereségre koncentráltak, a felmerülő kockázatok kezelésére nem fordítottak időt. Manapság ez a trend fordulni látszik, de a folyamat sajnálatos módon még nagyon lassú. A válság ráébreszti a befektetőket arra, hogy befektetéseik során sokkal körültekintőbben járjanak el, mint eddig, és prioritásként a hatékony kockázatkezelés kerüljön látószögükbe.
Az írországi sportfogadási és szerencsejáték-hagyományokkal rendelkező Worldspreads az ezredforduló után nyergelt át a pénzügyi piacokra, s három éve immár magyar nyelvű, online CFD-kereskedési felületet is kínál a befektetőknek. A WorldSpreads sportfogadási gyökereiről szólva Bence Balázs, a befektetési szolgáltatások igazgatója elismerte: a sportfogadás és a tőzsde között van némi kapcsolat, hiszen ha valaki vesz, mondjuk, egy OTP-részvényt, akkor leegyszerűsítve arra fogad, hogy emelkedni fog az árfolyam, így a világ legnagyobb kaszinója vagy fogadási piaca nem más, mint a tőzsde.
Stop loss mint „gyorshitel”?
Az online spread kereskedésben a néha csak pár száz euró – esetleg néhányszor tíz dollár – fedezettel trédelők számos trükköt alkalmaznak, hogy a tőkeáttéten túl is lehetőséget teremtsenek maguknak az alaptőkét jóval meghaladó pozíciók nyitására. A legegyszerűbb ezek közül a stop loss alkalmazása, amely eredetileg kockázatcsökkentő technika lenne, pontosabban egy árszint, amely zárja a pozíciót, ha rossz irányba nyitottunk, s nem a várakozásaink szerint alakultak a dolgok. De az alábbiak szerint éppen hogy a nagyobb kockázat lehetőségét tartogatja. Nos, az online spreadplatformok egy pozíció nyitásakor kontraktusonként igényelnek valamennyi letétet. Mondjuk, ha van még a számlánkon 100 euró, s ezzel egy olcsóbb tengerentúli részvényből egy kötést tudunk nyitni, akkor ha a stoploss-opcióval 10 euróban maximáljuk a veszteséget, újra 90 euróra ugrik a rendelkezésre álló tőkénk. Így jól kiválasztott instrumentumokkal 7-8 kötést is összehozhatunk ugyanazon 100 euró terhére. Ilyenkor azonban érdemes nagyon odafigyelni, s a folyamatosan változó árszinthez igazítani a stopokat, mert az ilyen szoros helyzetekben előfordulhat, hogy az ember kiszalad a mosdóba, s közben egy kisebb árhullám kiüti a poziját. A piac nem vár, s az ügyetlen ügyeskedő hamar elbukhatja a példában említett 100 eurót.
A magyar piacon kialakult, sajátos érdekstruktúra miatt a hazai brókercégeknek nem volt érdekük a külföldi piacokon való kereskedést propagálni, így egy elég jelentős űr keletkezett, amelyet a WorldSpreads igyekezett kihasználni – mondta a cég magyarországi térnyeréséről Bence Balázs. Hozzátette: a 2006-os indulás táján az angol brókerek első észrevétele az volt, hogy a kockázatkezelés terén vannak a magyarok legnagyobb hiányosságai – rendszerint a veszteségeket nem vágták el időben, hanem hagyták óriásira dagadni őket. Ezzel szemben a nyereséges pozíciókból túlságosan hamar ugrottak ki az ügyfelek – ám ez sokat javult az elmúlt években.
Guba Gergely, CE Broker: „az ETF-ek segítségével biztonságosabban s olcsón érünk el egzotikus piacokat”.
Szerinte a válság pozitívan hatott az üzletágra. Egyrészről megnőtt az érdeklődés a tőzsdei piacok iránt, amelyből minden brókercég profitált, másrészről az alacsonyabb díjakat kínáló, kisebb kereskedési tőkét megkövetelő cégek, mint a WorldSpreads, előtérbe kerültek a kisbefektetői körben. A fejlődésnek két iránya van – folytatta. Egyrészről folyamatosan nő az elérhető termékek száma, másrészt egyre fejlettebb grafikonrajzoló alkalmazások és a megbízástípusok jelennek meg, amelyek fokozzák a spekulánsok kereskedési kedvét.
Bence Balázs, Worldspread: „a kockázatkezelés terén vannak a magyarok legnagyobb hiányosságai”.
Azt mondják, a „déjtréd” azoknak való, akik nem tudnak nyugodtan aludni, ha tőzsdezárás után nyitva marad egy pozíciójuk. Nos, a DayTrade.net budapesti tőzsdeterméből a két legnagyobb tengerentúli börze – NASDAQ és NYSE – elektronikus kereskedési felülete érhető el „valós” időben, így délután fél 4-től este 10-ig valóban együtt élhet a piaccal, aki leül a terminálok egyikéhez, s „déjtrédel”, vagyis napon belül kereskedik. Ahogy Szoldán Péter, a DayTrade.net Zrt. elnök-vezérigazgatója fogalmazott: az elmúlt három évben sokan megpróbálták a napi kereskedést, s ugyan nem mindenkinek fekszik ez a piac, mégis kialakult egy befektetői réteg, amely rendszeresen visszajár, s amely most már megbízhatóan pozitív szaldóval trédel, s örül, hogy dollárban vannak befektetései. Mint mondta, a tengerentúli piaccal összevetve az látszik, hogy a hazai befektetői réteg általában véve kevésbé edukált, éppen ezért az érdeklődőknek akár az alapoktól kezdve is nyújtanak ingyenes oktatást és a szimulátoron gyakorlási lehetőséget. A déjtrédelők döntően kisbefektetők, annál is inkább, mert már 5 ezer dollártól lehet számlát nyitni, s neki lehet feküdni a piacnak – amely valódi mély víz, hiszen a NASDAQ és az NYSE a világ részvénypiaci likviditásának 75 százalékát adja, s 7 ezer papírból lehet válogatni, vagyis valóban egy új világ nyílik ki a spekuláns előtt, ha a pesti flaszteren rászánja magát a váltásra. Egy olyan világ, ahol minden napnak megvan a maga sztorija, amelyre fel lehet építeni az aznapi stratégiát.
Beépített kockázatkezelés
A német és osztrák piacról importált certifikátok egy mögöttes termék (index, nyersanyag, devizapár) árfolyammozgását képezik le, mégpedig általában 4–30-szoros tőkeáttéttel, ugyanakkor a beépített kiütési szint miatt korlátozott veszteséggel – magyarázta Guba Gergely, a CE Broker elemzője, hangsúlyozva: a certik a kezdő befektetők számára is alkalmas instrumentumok, mert a kockázatkezelés gyakorlatilag bele van építve a termékbe. Egy példával megvilágítva mindezt: vegyünk egy egyszerű long certit, melynél az alaptermék ára 100 forint, a kötési ár 80 forint, vagyis a certi ára a kibocsátáskor 20 (100 – 80) forint. Ha az alaptermék ára emelkedik, mondjuk, 110 forintra, akkor a certi ára (alaptermék ára mínusz kötési ár: 110 – 80) 30 forint lesz, s míg az alaptermék árnövekedése 10 százalékos, addig a certifikáté 50 százalék! A kockázatkezelés ott jön be, hogy a kötési ár és a termék ára között van egy kiütési ár is – a példaszámoknál maradva – körülbelül 90 forintnál, s amennyiben a mögöttes termék ára esik, akkor ennél a szintnél a certi pályafutása befejeződik. A kockázat tehát ez esetben az alaptőke 50 százalékának elvesztése.
Hogy milyen tulajdonságok szükségesek a sikeres daytrade-hez? Nos, a gyors döntés és a jó reflex mellett leginkább az angol hidegvér szükségeltetik, hogy az ember ne hagyja magát felidegesíteni a piaci események által. A londoni brókerek azon megfigyelésével kapcsolatban, miszerint a magyar befektetők túlságosan kitartják a veszteséges pozíciót, s idő előtt realizálják a nyereséget, úgy vélekedett: ez nem nemzeti sajátosság, hanem a kezdők gyakori hibája, amelyet New Yorktól Sydneyig bárhol megtapasztalhatunk. Más szóval mindenki így kezdi, de meg kell tanulni fordítani a rossz irányba nyitott pozíciókon. Arra a kérdésre, hogy vajon nem gondolja-e, hogy a BÉT jól ismert hazai cégeihez képest – mint a Mol, az OTP, a Richter, amelyeket, illetve amelyek termékeit a mindennapi életünkből ismerhetünk –, mondjuk, az NYSE világa meglehetősen idegen, Szoldán Péter azt válaszolta: észre kell venni, hogy nem csak OTP-számlánk lehet, nem csak a Molnál tankolhatunk, de a számítógépünkön Microsoft-szoftver futhat, Coca-Colát ihatunk – s még hosszan sorolhatnám. Ha jobban megnézzük, azt láthatjuk: a tengerentúli tőzsde cégei talán még jobban jelen vannak a mindennapi életünkben, mint a BÉT-en jegyzett vállalatok.
Egy spekuláns megjegyzései
Afféle presztízsállást, az Öko-Pannon Nonprofit Kft. gazdasági igazgatói posztját cserélte fel a „főállású befektetők” életére Mezei Katalin, aki úgy fogalmaz: ez mindent megad neki, amire szüksége van – szakmai sikerélményt, kreativitást, elismertséget, anyagi függetlenséget, szabadságot és szabad időt.
A devizapárokkal való online trédelés legfőbb előnye, hogy akkor és ott kereskedhet az ember, amikor és ahol kedve tartja – meséli Mezei Katalin, hozzátéve: „kinyitom a gépet, látok egy jelet, és már köthetem is az üzletet. Zárójelben azért megjegyzem, hogy nekem otthon, a megszokott íróasztalnál megy leginkább a kereskedés”.
Alapvetően intuitív művészalkatnak tartja magát, s erre a munkára is művészetként tekint. Persze, nem elég az intuíció, az algoritmusoknak, elemzéseknek is megvan a maguk helye és szerepe. Ahogy mondta, „stratégiaalkotáskor elengedem a fantáziámat, és olyankor minden extrém módszer és ötlet jöhet. Nálam ez úgy működik, hogy szöget üt a fejembe egy probléma, és a megoldásához szükséges elemek a legkülönfélébb helyzetekben és időpontokban – például álomból felébredvén vagy épp elalvás előtt félúton, esetleg takarítás közben – áramütésszerűen érkeznek. A stratégiaalkotás és tesztelés tehát elengedhetetlen intuíció nélkül. Ugyanakkor a tényleges kereskedéskor már kizárólag az elemzéseimre hallgatok, és ami nagyon fontos, hogy a használt stratégia minden egyes lépését a kereskedés során betartom. Teszem ezt azért, mert tudom és elfogadom azt, hogy a piac az úr. A piac tisztelete és a szakmai alázat elengedhetetlen. Tehát nálam a tényleges kereskedéskor nincs helye intuíciónak. Hál’ istennek ilyenkor nem is jönnek intuitív érzések, mintha az agyam tudatosan blokkolná őket.”
Nemrégiben az automatizált rendszerekre terelődött a figyelme, amelyeket vélekedése szerint lehetne járadékszerűen működtetni. „Szögezzük le, hogy nem a »dől a lé« típusú, készen vett programokra kell gondolni. Az automatizált rendszerek ugyanis pontosan annyit tudnak, amennyire megtanítjuk őket. A programozás maga nem könnyű, ráadásul az automata rendszereket is felügyelni kell, de a kézi kereskedéshez és elemzéshez képest a lehetőségek korlátlan tárháza nyílhat meg előttünk. Bár vannak elméleti nehézségek: egyrészt egy életjáradék-szerű stratégia lényege nem az, hogy automatán fusson, másfelől egy automata sem tud igazán életjáradék-szerű lenni. De bevallom, dolgozom egy olyan stratégián, amely azon alapszik, hogy például egy most bekötött pozíció, mondjuk, 6 év múlva hozza a havi fix vagy kumulált havi hozamát függetlenül attól, hogy éppen az árfolyam akkor majd hol tart. Talán kicsit misztikusnak tűnik élethossziglan úgy rendszeres eredményt elérni, hogy már nem is számít, hol van az árfolyam. Egy ilyet megalkotni talán valóban művészet.”
„Nálunk az algoritmusokkal jelenleg az a fő probléma – mondta végül –, hogy nem igazán találni hozzá brókercéget, amely fogadókész lenne programozott kereskedésre.” Mindenesetre azt érdekes szituációnak tartaná, ha fél évszázad múlva átadhatna az örököseinek egy kulcsszót azzal, hogy nincs más dolguk, mint egy, az „ősidőkben” megnyitott pozíció havonta megtermelt hozamát a bankszámlájukra utalni.
Finomhangolás
Kevesen ismerik még nálunk az ETF-eket, de a tapasztalat azt mutatja, hogy azok a hazai piaci szereplők, akik megismerték, megszerették s a bennük rejlő lehetőségeket is kezdik fokozatosan kiismerni. Az ETF-ek legfőbb erénye, hogy lehetőséget teremtenek arra, hogy biztonságosabb módon – s persze viszonylag olcsón – érjünk el egzotikus piacokat – mondta ezekről az instrumentumokról Guba Gergely, a CE Broker elemzője. Ilyen lehet Dél-Afrika, Kína, Brazília, Szingapúr vagy Thaiföld tőkepiaca. Ezekkel az instrumentumokkal lekereskedhetjük egész szektorok mozgását, sőt olyan, egyébként nagy tőkét igénylő termék árfolyamváltozását is, mint, mondjuk, a fizikai aranypiac. Az is fontos, hogy az ETF-ek révén a gazdaság változásaihoz igazodva finomra hangolhatjuk portfóliónkat. Igaz, itt viszonylag korlátozott az ügylettípusok köre, vagyis nagyjából a klasszikus promptpiac long és short kereskedése képezhető le, fontos azonban, hogy a hagyományos piacokhoz képest itt nagy biztonsággal létesíthetünk tőkeáttételes pozíciót. Amennyiben ugyanis a piac nekünk kedvezőtlen irányba megy, nem kell újabb és újabb tőkefedezetet biztosítanunk.
Őrült CFD-rali volt a GM-bukás
Júniusban pár nap alatt minden 50 euró letétre vetítve majdnem 100 eurót kereshettek azok a játékos kedvű spreadelők, akik nem dőltek be a GM kimúlását prognosztizáló elemzői hangulatnak. A csődvédelembe menekült cég papírjait ugyan a hónap elején kivezették a tengerentúli tőzsdéről, de a jegyzés folytatódott az OTC-piacon, ami a CFD-platformokon meglévő pozíciókat nem érintette, azok ugyanis nem egy adott tőzsdén jegyzett instrumentumra, hanem általában a General Motors-részvény árfolyammozgására szóltak. A kivezetés után az árfolyam előbb fél dollárig zuhant, majd hirtelen másfél dollár közelébe emelkedett, s a tőkeáttét miatt a CFD-vel üzletelőknek ez dollárcentenként 1 euró nyereséget hozhatott mindkét irányban. Az árfolyam az OTC-piacon később is meglehetősen volatilis volt, a legnagyobb kitérés elérte a 2 dollárt, ami oda-vissza 200 eurónyi haszon lehetőségével kecsegtette a szemfüles trédereket.
