A BBC 4 – a brit közszolgálati rádió politikai és közéleti csatornája – által kedd este műsorra tűzött visszaemlékezésben, amelyből a BBC előzetesen részleteket tett közzé honlapján, Németh Miklós felfedi: amikor 1989 márciusában felkereste Mihail Gorbacsov szovjet elnököt, tájékoztatta őt a kormánya által a határ lebontásának megkezdéséről hozott elvi döntésről. – Nem engedélyt kértem – hangsúlyozza az akkori magyar kormányfő. Jóllehet félig-meddig számított rá, később sem érkezett dühös telefonhívás Moszkvából.
Úrnak szólították elvtárs helyett
Németh Miklósnak meggyőződése volt, hogy a Brezsnyev-doktrína – amely lehetővé tette a szovjet beavatkozást a többi szocialista országban – akkorra már kimúlt. Az azonban folyamatos aggodalom forrása volt, hogy Gorbacsovot félreállítják a keményvonalasok, akik kihasználhatják azt is, hogy akkoriban még szovjet katonák ezrei állomásoztak Magyarországon – áll a kedd esti BBC-műsor előzetes ismertetőjében.
A volt magyar kormányfő felidézi: lehetett hallani “nyugtalanító hangokat” moszkvai hírszerzési forrásoktól.
A határellenőrzés enyhítéséről hozott döntés – és a készség a többpártrendszer engedélyezésének megfontolására – más kommunista országok konzervatívabb vezetőit is felháborította. Németh Miklós elmondja: a Varsói Szerződés 1989. júliusi ülésén Erich Honecker keletnémet és Nicolae Ceausescu román vezető szónoklatokat tartott neki, és “úrnak” szólították őt “elvtárs” helyett, ami akkoriban “rettenetes inzultusnak” számított.
Gorbacsov, aki szintén jelen volt, mindeközben nem szólt semmit, csak alkalmankénti kacsintással fejezte ki csendes támogatását – idézi fel emlékeit a magyar politikus.
A BBC idézete szerint a határ teljes megnyitása előtt Németh Miklós “titkos egyezséget” kötött a nyugatnémet kormánnyal, időt engedve nekik arra, hogy felkészüljenek az NDK-menekültek áradatának fogadására. A BBC szerint “a hálás Helmut Kohl viszonzásul segített Magyarországnak a nagy nyugati bankadósság törlesztésében”.
A vasfüggöny felnyitása után nem sokkal Honecker már nem volt hatalmon, és heteken belül a berlini fal is ledőlt. “Egyikünk sem látta előre ezt a dominóhatást, még Kohl sem” – mondja a BBC-műsorban Németh Miklós.
Thatcher a varsói szerződést is védte
A magyar miniszterelnöknek Margaret Thatchert, a német egyesítést erőteljesen ellenző akkori konzervatív brit kormányfőt is meg kellett nyugtatnia. Thatcher ugyanis azt mondta neki: a hidegháború “40 évnyi stabilitása után most valami furcsaság történik”.
“Hangsúlyoztam, hogy nincs választási lehetőség, és hogy együtt kell működnünk az új biztonsági forma kialakításában” – idézi a BBC előzetes ismertetése Németh Miklóst.
Arról, hogy Margaret Thatcher egyáltalán nem volt lelkes híve a német egységnek, Londonban idézett más korabeli források is egyértelműen tanúskodnak. A The Times a múlt hónapban hosszasan idézett a Gorbacsov-alapítvány archívumából Londonba került feljegyzésekből, amelyeket egy Pavel Sztroilov nevű fiatal író hozott magával néhány éve, amikor Nagy-Britanniába költözött. A vezető brit napilap által szemlézett részletek szerint Thatcher – aki 1979-től 1990-ig állt az akkori konzervatív brit kormány élén – 1989-ben, a berlini fal leomlása előtt két hónappal tett moszkvai látogatása során azt mondta Gorbacsovnak: sem Nagy-Britannia, sem Nyugat-Európa nem akarja Németország újraegyesítését. A brit miniszterelnök világossá tette: azt szeretné, ha a szovjet vezető minden tőle telhetőt elkövetne a német egyesülés megakadályozására.
Margaret Thatcher kifejtette azt is, hogy Kelet-Európa destabilizálódása és a Varsói Szerződés felbomlása sem áll a Nyugat érdekében.
A The Times néhány héttel ezelőtti ismertetése szerint Thatcher Moszkvában elismerte, hogy amit mond, az “meglehetősen különbözik” a nyilvános nyugati közleményektől és a hivatalos NATO-kommünikéktől, de azt tanácsolta Gorbacsovnak, hogy ezekre “ne figyeljen oda”.
