A Fővárosi Önkormányzat képviselőinek írt nyílt levélben kifejtik: a behajtási hozzájárulási rendszer nem tudja hatékonyan betölteni a funkcióját, mert a többi között nem kompatibilis a logisztika és szállítmányozás elveivel, gyakorlatával és a fővárosnak nincs elfogadható városfejlesztési koncepciója, amely szinkronban áll a környezet- és közútvédelem szempontjaival. Ezért a rendszer a NIT álláspontja szerint nem más, mint „egy egyéb funkcióra alkalmatlan nagy pénznyelő automata, akár az engedélyek, akár a bírságok útján tűnik is el az adófizetők pénze”.
A NIF azt követelte a jogalkotó Fővárosi Önkormányzattól, hogy “a számokkal és százalékokkal való dobálózás helyett” soron kívül vizsgálják meg, hogy miért nem fizet a fuvarozók 70 százaléka, és vonják le a következtetéseket. Ha ez nem történik meg, egy “különítményt” hoznak létre a jogalkotói kötelezettség vizsgálatára.
Szerintük egyszerű megoldás kijelölni egy támadható célcsoportot “aztán tányérsapkában és uniformisban kiállni az utak mellé, és célzott, folyamatos és intenzív zaklatásukkal gyarapítani a kasszát”.
