Számos más ország mellett már az apró Macedónia is hirdeti magát a nagy nemzetközi hírtelevíziókban, miközben a turisztikai szempontból vonzóbb Magyarország nem. A közeljövőben ez aligha változik, hiszen a Magyar Turizmus (MT) Zrt. idei költségvetését 400 millió forinttal visszavágták a tavalyihoz képest.
Bosszantó adók
Igaz, így is az első helyen végeztünk az amerikai Forbes magazin pár napja megjelent 15-ös listáján, mint a világ legjobb ár/érték aránnyal rendelkező turisztikai célpontja. Ez azonban jórészt a forint gyengülésének köszönhető, mert így az itteni szolgáltatások jóval olcsóbbak lettek az amerikaiak számára.
A balatoni turizmus fellendítését is várták az illetékesek a sávolyi motoros gyorsasági pálya felépítésétől, ám e beruházás változatlanul rettenetesen lassan halad. A Moto GP motoros világbajnoki futam elméletileg akár 100 ezer vendéget is vonzhat a magyar tenger mellé, és hatalmas reklámértéke is lenne, ám a megrendezését szeptemberről jövő májusra halasztották. Ráadásul továbbra is csak az előkészítő földmunkák zajlanak. A 90 millió eurós projektnek ma sincs banki hitelszerződése.
Országmarketingre mindenesetre 25–30 százalékkal kevesebb pénz jut majd, s ezt rettenetesen fájlalja Deák Imre, a Danubius Nyrt. vezérigazgatója. Mint mondja, azért is bosszantó ez az állami hozzáállás, mert a turisztikai cégek adóterhelése látványosan nőtt. Számításai szerint az ezredfordulón 100 forintnyi bevételre 27 forint adó jutott, ám tavaly már 36, az idén pedig közel 40 forint. Ez utóbbiban főként az általános forgalmi adó 25 százalékra történő emelése a ludas, ami a szállásadókat különösen sújtja. Hóka Péter, a Chemol Travel alapítója, a Miki Travel ügyvezetője is arra figyelmeztet, hogy sehol a régióban nincs ilyen magas szállodai áfa, sőt az uniós országok kétharmadában 10 százalék alatti kedvezményes kulcs van érvényben.
A beutazó turizmusban drasztikus visszaesésről számol be Hóka Péter is. Becslése szerint a szervezett turistacsoportok összlétszáma 30–40 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Mint sorolja, az első negyedévben a recesszió réme volt a fő indok; a második negyedév némi élénkülést sejtetett az előzetes foglalások alapján, de sajnos a sertésinfluenza-pánik igencsak elvette az ázsiaiak és az amerikaiak kedvét az utazástól.
Csalóka statisztika
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első negyedéves adatai egyelőre nem mutatnak visszaesést. Ezek szerint a több napra idelátogatók száma stagnált, sőt a környező országokból még nőtt is a beutazók száma. Mi több, az első három hónapban (részben a gyenge forint okán) a külföldiek magyarországi fogyasztása 24 százalékkal, 233 milliárd forintra emelkedett.
A KSH is utal azonban arra, hogy csupán a Szlovákia felőli bevásárló turizmus húzta fel közel 8 millió főre az összesített látogatószámot, és ez ad némi magyarázatot a fogyasztás bővülésére is. Ugyanakkor a több napra idelátogatók vendégéjszakáinak csupán körülbelül egynyolcadát adta a kereskedelmi szálláshelyek forgalma. A többi éjjelt magánszállásokon, illetve rokonoknál, ismerősöknél töltötték. Ezzel összhangban áll, hogy a gyenge 2008-as bázis ellenére tovább esett a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek száma (lásd a grafikont).
Kevesebbet utazunk
Most némi javulás érzékelhető: a Balatonon negyedével több az előfoglalás, mint egy évvel korábban. Az emberek ugyanis spórolnak, s nem mennek külföldre nyaralni. A többség a zimmer frei kategóriában, napi 2,5–3,0 ezer forintos szobákat keres, s egyre inkább ez jellemző a német ajkú turistákra is.
Hóka Péter tapasztalatai szerint még a jómódú vállalkozók is jóval kevesebbet utaznak az idén. Persze a magyarok szeretik az utolsó pillanatban, igen kedvezményesen lekötni útjaikat, de a szakember nem lenne meglepődve, ha 2009 egészét tekintve az utazási irodák összforgalma akár a harmadával csökkenne. Nem sok jót ígér az sem, hogy míg a korábbi években az irodák a nyári utak 40 százalékát értékesítették májusig, addig az idén csak egynegyedét sikerült eladni ugyaneddig.
Az utazási irodák ráadásul kénytelenek voltak a tél végén kiajánlott idei áraikat év közben megemelni a forint gyengélkedése miatt, hiszen a legtöbb utat 2008 őszén kötötték le, amikor még 260 forint körül mozgott az euró. Így, jóllehet, a gyenge forint a beutaztatást nyereségesebbé teszi, a hektikus árfolyammozgások összességében inkább ártanak, mint használnak a turizmusnak.
Darwini időszak
A KPMG szakértője arra figyelmeztet, hogy miközben a szervezett turizmus az év egészében várhatóan 30–40 százalékkal zsugorodik, az üzleti célú és a konferenciaturizmus a tapasztalatok szerint ennél is érzékenyebben reagál a gazdaság lassulására. Állítja: ilyen mértékű csökkenés esetén vadonatúj szemléletre van szükség az iparágban. Azok, akik most – jobb idők reményében – csupán kivárnak, eltűnhetnek a színről. A válság utáni fellendülés nyertesei egy-két év múlva azok a turisztikai vállalkozások lehetnek, amelyek nem a tömegturizmus hagyományos csatornáira építik üzleti modelljüket. Kali Zoltán szerint önmagukban a „termálvíz és a wellness” ma már nem elégséges hívószavak. Ennél többet, például családbarát szolgáltatásokat, gyerekprogramokat kellene nyújtani. „Darwini időszak ez – mondja –, a gyengébb, a túlélésre képtelen, rugalmatlan szereplők háttérbe szorulnak, esetleg eltűnnek a színről.”
