Rembrandt és a kentaurok
Június 21-ig még bőven van időnk felkeresni az Albertina idei gigatárlatát, a „Rembrandt kora“ című kiállítást. A tárlat – amelynek igazi sztárjai Rembrandt alkotásai – a XVII. századi németalföldi festők közel 180 alkotását vonultatja fel. A kiállítás tíz terme közül csak kettőben állítottak ki Rembrandt-munkákat, a többi teremben a flamand mester kortársainak remekművei láthatók, mint például Hendrick Goltzius, Aert van der Neer, Aelbert Cuyp és Adriaen van Ostade festményei, amelyeken tájképek, portrék, csendéletek és tengeri jelenetek elevenednek meg. A németalföldi realista festészet kezdeteit bemutató 200 kép közül 150 az Albertina Múzeum gyűjteményéből származik, többségüket még a múzeumalapító Albert von Sachsen-Teschen herceg, Mária-Terézia veje vásárolta.
A Batliner-gyűjtemény remekműveiből az Albertina egy állandó kiállítást nyitott május 29-én. A modern festészet mesterműveit felvonultató kiállítás 130 év művészettörténetének legizgalmasabb fejezeteit mutatja be a francia impresszionizmustól egészen a jelenkor festészetéig. Monet, Renoir, Cézanne, Modigliani, Matisse alkotásait Picasso késői művei és Mark Rothko és Francis Bacon festményei vezetik át a XX. század második felének művészetébe. Az Albertina tulajdonában lévő, 500 darabból álló Batliner-gyűjtemény egyébként a világ egyik legrangosabb magángyűjteménye; a liechtensteini ügyvéd, Herbert Batliner egykori kollekciójának az értékét 500 millió euróra becsülik.
Chagall-mű a Batliner-gyűjteményből
(forrás: albertina.at)
Rembrandt és a francia impresszionisták után érdemes a KunstHaus Wient is felkeresni, amelynek július 5-ig látható tárlata Picasso motívumainak és képzeletének világába kalauzol el minket. Az öt évtizedet felölelő grafikákon régi ismerősök – kentaurok, bikaviadalok és a művész legkedvesebb modelljei – üdvözlik a látogatót. Egy másik, a Zoom Gyermekmúzeum „Mesélj nekem a halálról” című interaktív kiállítása főleg a kisebbeket várja, amely során az élet és az elmúlás titkaival ismerkedhetnek meg. Az egyiptomi piramisban Ozirisszel találkozhatnak, a „laborban” pedig elkészíthetik a halhatatlanság italát.
Hullák és harci pajzsok
Nyáron a British Museumot iráni, indiai és csendes-óceáni hangulat járja át, hála a páratlan gigatárlatainak. Érdemes sietni, hogy még elcsípjük június 14-ig az egyik legjelentősebb iráni uralkodó, Nagy Abbasz sah korszakát bemutató kiállítást. Az óriási bemutató a sah Iránra gyakorolt társadalmi, vallási és művészi befolyását követi nyomon a szőnyegekből, festményekből, porcelánokból, kalligráfiákból és illusztrált kéziratokból álló tárlattal.
Az indiai tárlat egyik gyöngyszeme
(forrás: britishmuseum.org)
Ritka alkalom, hogy bepillanthatunk egy különleges indiai gyűjteménybe Európában, a Mehrangarh Museum Trust festményei ugyanis a British Museumban vendégeskednek augusztus 23-ig. A Kert és a kozmosz nevű tárlaton bemutatott 56, Európában még nem látott festmény révén megismerkedhetünk a XVII-XIX. századi Jodpur régió (mai Rajasthan) festészetébe, amely meghatározónak számított az indiai művészetben. A British Museum májusban nyílt kiállításán pedig a csendes-óceániai térségből (Pápua Új-Guinea, Salamon-szigetek) származó díszes harci pajzsok világában merülhetünk el. Az augusztus közepéig látogatható szemlén – amelyen több mint 40 díszes, harci pajzs kapott helyet (a legrégebbi 1851-re datálható) – a Csendes-óceán szigetvilágának társadalmi és rituális élete tárul fel előttünk.
Képgaléria von Hagens manchesteri kiállításáról!
(fotó: F.C./FN)
Manchester és Brüsszel után jelenleg Londonban (augusztus 23-ig), Berlinben (augusztus 30-ig), illetve június 6-tól Augsburgban is megcsodálhatjuk Günther von Hagens preparált holttesteit. Az angliai és a németországi tárlatokon – amely nem azonos a világban (többek között tavaly Budapesten) szintén turnézó Bodies (Testek) című kiállítással – élethelyzetekbe beállított, kipreparált (pontosabban plasztinációs eljárással készült) holttesteken, illetve testrészen keresztül fedezhetjük fel az emberi test szépségét. A Body World (Emberi test) című kiállítás, amely 1995 óta turnézik a világban, és amelyet eddig több mint 25 millióan láttak, Berlinben (az Ostbahnhof területén) már a megnyitó előtt óriási vihart kavart, ugyanis a művész ezúttal szexuális aktus közben mutatja be a halottakat. A szeretkező preparált holttestek a tárlaton külön szobában kaptak elhelyezést, arra az esetre, ha a látogatók közül valaki visszataszítónak találná az ábrázolásmódot. A sokak által támadott német anatómus azonban kitart amellett, hogy a fekvő férfin ülő nőt nemi aktus közben ábrázoló akt része az emberi élet ciklusait bemutató kiállításnak.
Csillagörvény és a fáraókor
Nápolyban járva érdemes felkeresnünk a Pignatelli Múzeumot, ahol Vincenzo Gemito, az 1868 és 1929 között alkotó nápolyi művész több mint 200 művét csodálhatjuk meg július 5-ig. Tarquiniában ne hagyjuk ki a Monterozzi-dombon található, az UNESCO Világörökség részévé nyilvánított etruszk nekropoliszt, amely nemrég restaurált, különleges festményekkel gazdagodott. Ha még marad egy kis időnk a római városnézés során, akkor ejtsük útba az Ara Pacis múzeumot, ahol a Parányitól a végtelenségig című kiállítás keretében az építész, szobrász, formatervező Alessandro Mendini munkásságával ismerkedhetünk meg.
Raffaello egyik munkája Urbinóban (forrás: raffaelloeurbino.it)
Chivassóban a Clizia Múzeumban a csillagászat évének alkalmából rendezett tárlaton olyan felvételeken ámuldozhatunk a világűr szépségein, mint a telihold a japán Fuji hegyről, a holdszakok az athéni Akropoliszról vagy pedig egy érdekes csillagörvény a chilei Cerro Pachón csillagvizsgálójából. Urbinóban pedig a Hercegi Palota trónszobájában és a hercegnői lakosztályban Raffaello legkiválóbb munkáit tekinthetjük meg július közepéig. A bemutatott 20 festmény és 19 rajzon keresztül feltárul előttünk a mester és városa közti szoros kapcsolat.
A Louvre június 29-ig az ókori Egyiptom és az egyiptológia szerelmeseit várja. Az „Égi kapu” című kiállítás, amely a körülbelül 350 tárggyal 3 évezredet ölel át, a túlvilágba való átlépést és a túlvilági létet állítja középpontjába. Míg a Les Galeries Nationales du Grand Palais az Andy Warhol-rajongóknak kedveskedik. A július 13-ig látható tárlaton az amerikai képzőművész világa elevenedik meg az 1967 és 1987 között készült 250 alkotásán (úgy, mint Marilyn Monroe, Liz Taylor vagy Elvis Presley) keresztül.
