Melyek voltak az elmúlt évtized legnagyobb bukásai a technológiai szektorban? Erre a kérdésre kereste a választ a Time magazin. A listát a 2007-ben megjelent Vista vezeti. Mi a többi kilenc bukott termék, és miért érdemli ki mindegyik a helyét?
A Microsoft Windows Vista többek között biztonsági javulást volt hivatott hozni az átlagfelhasználók világába. Ezt a célt nem igazán érte el. Az otthoni PC-k jelentős része bővítésre szorult, ha váltani akartunk volna rá. Lassabb volt, jóval erősebb hardvert kívánt – emiatt nagyon kevesen váltottak rá önszorgalomból.
Egy múlt havi felmérés szerint a Vista kevesebb, mint 24 százalékos részesedéssel bír a PC operációs rendszerek piacán. A Windows XP 64 százalékos, az Apple OS X pedig 9 százalékot tudhat magának.
A második helyezett az itthon kevésbé ismert Gateway. Amerikai viszonylatban az elmúlt években a harmadik legnagyobb PC-gyártó (a HP és a Dell mögött) a piac 25 százalékát uralta. 2007-ig ez nem bukásnak, hanem sikertörténetnek tűnt. Azonban akkorra annyira meggyengült a vállalat, hogy az Acer 710 millió dollárért felvásárolta.
Harmadik lett a HD DVD. A DVD leváltására megalkotott formátum nem bírta a Sony Blu-Ray lemezei ellen a harcot. A Sony annak ellenére nyomta a saját változatába a pénzt, hogy még ma se biztos a nagyfelbontású lemezek jövője.
Negyedik a Vonage, a VoIP-megoldások nagyapja. A Skype és társai által elterjesztett interneten keresztüli telefonálást a cég termékei hirdették legelőször. Mostanában azonban minden kábelszolgáltató kínál hasonló megoldást – így a cég részvényeinek ára fél év alatt 17 dollárról 1 dollárra csökkent.
Ötödik helyezett igen elgondolkodtató: a YouTube. Az érvelés szerint egyszerűen nem lehet az oldalból pénzt csinálni. Mindenki szereti, mindenki használja – de senki nem akar rajta hirdetni. A Credit Suisse becslése szerint a YouTube 470 millió dolláros mínuszban fogja zárni az évet. Amennyiben képesek lennének megháromszorozni a bevételt, pont nullszaldósra jönne ki a mérleg.
A következő helyezett a Sirius XM, egy szatelitrádió-rendszer. Az előfizetők száznál is több csatornát hallgathattak volna bárhonnan. Az eredetileg két versengő cég (Sirius és XM Satellite Radio) exponenciális ütemben gyűjtötte az előfizetőket és az adósságot egyaránt. 2005 végén például az XM 5,9 millió előfizetővel és százmilliós nagyságrendű adóssággal rendelkezett.
Az elemzők számításai alapján 10 millió ügyféltől kezdve óriási potenciális profit rejlett a cégekben. 2007-ben pénzügyi okokból bejelentették az összeolvadást – ez 13 hónapos procedúra volt, amely alatt lassult a növekedés, elfolyt a pénz. A 2000-ben 63 dolláros részvények idén már csak öt centet értek. Az iPod és a többi zenekütyü hatására egy fillért se profitált a vállalat – ráadásul a felhasználói bázisa is végzetes mértékben csökken.
A hetedik a Microsoft Zune. A vállalat szerette volna az Apple iPod-ot kihívni – sikertelenül. Míg a Zune-ból 2008 negyedik negyedévében 85 millió dollárnyi bevétele lett a vállalatnak (egy évvel korábban 182), az Apple bevétele 3,37 milliárd volt.
Nyolcadik a Palm. A sokkal szebb napokat is látott vállalat immáron csak árnyéka régebbi önmagának. A cég túl későn válaszolt a felhasználók igényeire és ez vesztét okozta. Egy újabb számadatot segítségül hívva 2007 szeptemberi negyedévben Treo-ból nem kelt el 700 000 egység, míg Blackberry majdnem 3,2 millió készüléket adott el, és az új Apple iPhone önmagában több mint egymillió darabos eladást produkált.
Kilencedik az Iridium. A cég ’99-ben jelentett csődöt, miután ötmilliárd dolláros kiadással saját műholdhálozatot telepített. A rendszer akárhonnan elérhető vezetéknélküli telefonszolgáltatást biztosított az előfizetőknek – és az USA történelmének huszadik legnagyobb csődjét eredményezte. A szolgáltatás drága volt és technológiai gondokkal küzdött – egy készülék 3000 dollárba (630 000 Ft), egy perc 5 dollárba (1000 Ft) került. Mindemellett a készüléknek rá kellett látnia az egyik műholdra – így a mobiltelefon elterjedése megpecsételte a rendszer sorsát.
A tizediket is vélhetően sokan látták már. A kétkerekes Segway-nek keresztelt szerkezetről van szó. Drága, ráadásul országonként volt, ahol jogsi kellett hozzá, máshol pedig törvény parancsolta le az úttestről. Persze a cég nem látta a fától az erdőt, hat év alatt a milliárdos célból nem lett semmi – harmincezer darabot adtak el 2001 és 2007 között.
