Élet-Stílus

A többségnek halandzsa az informatikai nyelv

A technoblabla az emberek többsége számára idegenkedést kelt, főleg, mert úgy érzik, egyes cégek még rá is játszanak az ismerethiányra.

A brit Gadget Helpline közvélemény-kutatást végzett Nagy Britanniában, amelyből az derült ki, hogy a megkérdezettek nagy része még most sincs tisztában rengeteg számítástechnikai szakkifejezéssel. A Gadget Helpline (GH) összesen 5000 embert kérdezett meg, és a felmérés alapján összeállította azoknak a szavaknak a tízes listáját, amelyeket az emberek a leginkább zavarónak és értelmetlennek találtak. A GH arra a véleményre jutott, hogy a cégeknek olyan nyelvet kellene használniuk, amelyet az emberek megértenek, ahelyett, hogy állandóan zsargonban fejezik ki magukat.

A Plain English Campaign (Kampány a közérthető angolért) elnevezésű szövetség véleménye szerint itt lenne az ideje, hogy a technoblablával egyszer és mindenkorra leszámoljanak. Peter Griffiths, a szövetség vezetője közölte: rengeteg módszer van arra, hogy ezt hatékonyan megtegyék. “Ha nem lehet megváltoztatni a nevet, akkor legalább mellékelhetnének egy értelmező szótárt a megvásárolt termékek mellé – vetette fel. – Így legalább azok is tanulnának, akik nem tudnak olyan jól angolul”. Nagyon sok olyan kifejezés van, amelyet a technikában járatos emberek egyértelműnek vélnek, ám a kevésbé képzettek igazából azt sem tudják, hogy miről van szó. Ilyen például a digitális tévé, amelyet sokan nem tudnak megkülönböztetni az analóg tévétől.

Sok cég ráadásul különböző névvel illeti még az azonos típusú termékeket is, ami még jobban komplikálja az egész ügyet. Alex Watson, a Custom PC brit számítástechnikai magazin főszerkesztője szerint a vállalatok kénytelen új neveket kitalálni termékeikhez, és azok aztán bekerülnek a szóhasználatba. “Bizonyos új szavakat marketingcélokból találtak ki, másokat pusztán azért, hogy a felhasználó valahogy megkülönböztesse az adott tárgyat a többitől” – mutatott rá. Régebben például a Macintosh számítógép perifériáit egy FireWire nevű speciális adapterrel lehetett összekötni, a Sony viszont ugyanezt az eszközt iLINK-nek nevezte el, a Texas Instruments pedig Lynxnek, pedig valójában pontosan ugyanarról a termékről volt szó.

“Néha azért az ipar is igyekszik a laikusok kedvére tenni – mesélte Watson – Ez történt például a Wi-Fi szó megalkotásakor, amelyet csak azért találtak ki, mert hasonlít a HiFi-re. A Wireless Fidelitynek persze nem sok értelme van, viszont az alternatíva a 802.11B volt, amelynél azért mégiscsak jobban hangzik”. Watson szerint a számítástechnikai kifejezések időnként olyan módon fejlődtek ki, hogy nagyobb értelme lett volna, ha meghagyták volna az eredeti kifejezést. „Bár a Wi-Fi kifejezés már tényleg elterjedt, a wireless network (kábel nélküli hálózat) sokkal korrektebb lett volna” – említette példaként.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik