Ljudmila Ulickaja: Daniel Stein, tolmács
Ulickaja új regényének főhőse Daniel Stein lengyel zsidó menekült, aki szinte gyerekként a Gestapo tolmácsa lesz a megszállt Litvániában. Közben életét kockáztatva zsidókat szöktet a gettóból, aztán partizánnak áll, majd a háború után egy krakkói kolostorban szerzetesi fogadalmat tesz, hogy néhány év múlva Izraelbe utazzon. Föltett szándéka, hogy ott az őskeresztény közösségek mintájára föléleszti Jakab, az Úr testvére egyházát. Egész élete csupa hit, csupa szeretet, csupa szolgálat. Ám egy idealistának a Szentföldön sincs könnyű dolga, a világ mindenütt a maga módján bánik az idealistákkal…
Vámos Miklós: Félnóta
Tulajdonképpen nem új kötetről van szó: 1986-ban jelent meg, azóta a népszerű szerző saját szavai szerint mindig makacsul megakadályozta, hogy újra kiadják. Vámos a Félnótában azt írta le akkor, hogy „mi történt velünk, elérve vagy túllépve a krisztusi kort, mi lett a nemzedékemmel, a barátaimmal, a szerelmeimmel”. A regénynek a hatvanas évek magyar történelme és politikai viszonyai adják a hátterét, már csak ezért is érdemes el- vagy újraolvasni. Ki emlékszik már arra, mi volt a géemká vagy a dollárbolt?
Alain Robbe-Grillet: Érzelmes regény
Alain Robbe-Grillet a francia “új regény” irányzatának egyik legfontosabb szerzője. Utolsó műve, a heves reakciókat kiváltó Érzelmes regény 2007 októberében jelent meg Franciaországban. A rendhagyó “nevelődési” regényben az író a francia erotikus irodalom évszázados hagyományát követve, annak elemeit felhasználva alkotta meg a maga vízióját egy soha nem létezett világról, ahol a testi gyötrelem és az érzéki gyönyör, a kegyetlenség és az erotika határai vészesen elmosódnak, egyesítve a “tündérmesék” irrealitását a horrorral, a szentimentális naivitást a tiltott pornográfiával.
Bitó László: Áldott vagy, Káin
Bitó László negyedik bibliai témájú regényével rukkol ki a könyvfesztiválra. A szerző így vall a kötetről: “Ábrahám és Izsák c. regényemben meg akartam érteni és értetni: miként volt képes Ábrahám kést emelni tulajdon fiára. Valóban Istenének engedelmeskedve tette? – merült fel bennem már ifjúkoromban a kérdés, miután tízmilliókat áldoztak föl hamis istenek oltárán.” Bitó szerint az évezredeken át bennünk élő mesét nem lehet egyszerűen semmisnek nyilvánítani, csak helyettesíteni lehet egy – Heller Ágnes szavaival – „ellenmesével”.
Szilágyi István: Bolygó tüzek
Szilágyi István novellái és elbeszélései kevésbé ismertek nagyregényeihez képest: elszórtan, folyóiratokban, illetve néhány, ma már alig hozzáférhető kötetben jelentek meg. A több mint négy évtizednyi termésből a ritkán publikáló szerző tizenegy darabot rostált-sorjázott e kötetbe, melynek megjelenése irodalmi életünk jeles eseménye. Szilágyi egyes történeteit az otthontalanság uralja: sorsuk elől menekülő hősöket kísérünk falvakat elborító al-dunai víztározóhoz, ahol “félbemaradt teremtés peremén döglött kagyló a táj”. Vagy a Messzi-folyó kísérteties vidékére, a vegyi üzemhez, mely egyik napról a másikra “hurbolja le”, pusztítja a természetet maga körül. Másutt a régmúlt ködébe tévedt, célját feledett haddal vonulunk a pusztaságban; egyebütt pedig balladás korok mesterembereivel bolyongunk a titokzatos Szármány-hegység rengetegében. És az olvasó történetről történetre új és újabb nyelvi terrénumokat jár be, a vaskosságaival együtt is meghitt szlengtől a bölcseleti irónián és az abszurdba bicsakló párbeszédeken át a későbbi írások archaikus-mitikus nyelvi univerzumáig jutva.
Norman Manea: A huligán visszatér
Norman Manea emlékiratának három folyamatosan visszatérő fő témája a gyerekkorban átélt holokauszt, az emberi és írói lét a román totalitárius rendszerekben, valamint a száműzetés, az íróember helykeresése a világban. Manea a regényben nem ítélkezik. Emlékezik, mesél, töpreng. Tanúvallomása a két diktatúráról, Bukovináról, szüleiről, barátairól, a száműzetése éveiről, saját kétértelműségeiről, ettől a személyes és elfogulatlan töprengéstől válik hitelessé.
Badár Sándor, Horváth János: Közép-európai kalandok
Badár Sándor és Horváth János elmesélték már, hogyan hódították meg a Keletet (Jappán), megtudhattuk, milyen kalandokban volt részük Nyugaton (Amerika), itt volt hát az ideje, hogy elmondják, mi minden esett meg velük e két utazás között, és milyen is volt a világ annak idején itt, Középen, Európa szívében. Szórakoztató olvasmány, úgy érezhetjük, hogy egy kocsmai asztalnál ülünk a szerzőkkel, akik egyszerűen mesélnek, egymás szavába vágva.
Michael Palin: Hemingway nyomában
A Monty Python egykori oszlopos tagja, Michael Palin mostanában a világot járja. Több könyv, tévéműsor után itt a legújabb projekt, a száz éve született legendás írófejedelem, Ernest Hemingway életútját követi végig, illetve meséli el. Elutazik az észak-michigani erdőkhöz és tavakhoz, bejárja Olaszország első világháborús csatamezőit és a spanyol polgárháború helyszíneit. Keresi Hemingwayt Párizs utcáin, a pamplonai bikafuttatáson és a bolondos valenciai Fallas-ünnepen. Betér az író kedvenc kubai kocsmáiba, felhajt néhány daiquirit, és Havanna partjainál kipróbálja a marlinhalászatot. Uganda mélyén, egy legyektől hemzsegő városkában elzarándokol a lezuhant repülőgép roncsaihoz, Ketchumban pedig felkeresi a házat, ahol a Nobel-díjas író vadászpuskájával főbe lőtte magát. Michael Palin tőle megszokott szellemességgel és humorral ötvözi a kalandregény és az útirajz legjobb hagyományait. Hemingway-, Monty Python-rajongóknak kötelező olvasmány.
Kőrösi Zoltán: Szerelmes évek – Gyávaság
A Milyen egy női mell? című regény folytatásának is tekinthető családregény három generáció sorsát, közel száz év magyar történetét kíséri végig. Középpontjában a létező szocializmus évtizedei állnak: a túlélés, beolvadás, boldogság és megalkuvás kérdései. Ki tudná megmondani, hol kezdődnek egy, a hatvanas években született magyar ember emlékei, ha a család elhallgatásokkal és megalkuvásokkal terhes, és a szülők legfőbb tanítása az életre: nem látszani és nem kitűnni, mert az a továbbélés és a boldog élet záloga. A regény kísérletet tesz a történet nélküli hetvenes évek megjelenítésére, magyarázatot keres a boldogulásnak és túlélésnek hitt életutakra, miközben azt kutatja, hogy miként simulhattak az egyéni gyávaságok és bátorságok, szerelmek és magányok a történelmi fordulatok sokaságába.
Takeshi Kitano: Fiú
Az 1948-as születésű filmes fenegyerek eredetisége, kulturális határokat átlépő, fanyar képzelete révén napjainkra Japán “védjegyévé” vált. Kitano személyét, művészetét legendák sora övezi, filmjei igazi kultuszfilmekké váltak. A Tűzvirágok (Hana-bi) és A szamuráj (Zatoichi) című remeklését számos díjra jelölték, s elnyerte többek közt a Velencei Filmfesztivál Arany Oroszlán- (1997), illetve Ezüst Oroszlán-díját is (2003). A világhírű japán filmrendező új kötetében három elbeszélést olvashatunk. A balladai hangvételű írások szereplőit életük folyama más-más problémákkal való szembenézésre kényszeríti. Mindegyiküknek meg kell vívnia a maga harcát – s ki sikerrel áll fel, kit pedig megtörnek a megpróbáltatások. Takeshi Kitano elbeszélései olyan örök emberi problémákat járnak körül, melyekkel legelőször kamaszkorunk hajnalán szembesülünk.
Radka Denemarková: Hitler pénze
Csehszlovákia, 1945. Az Auschwitzból szabadult, tizenhat éves Gita Lauschmann megérkezik a korábban németek lakta, Szudéta-vidéki szülőfalujába. Az ott élő csehek éppolyan gyűlölettel fogadják, mint amilyennel a nácik őt és családját elhurcolták. Míg Hitler törvényei szerint zsidó családnak Auschwitzban volt a helye, most a Benes-féle dekrétumokra hivatkozó, egyre hangosabb kommunisták azt vágják a lány arcába, hogy vállalkozó édesapja német kollaboráns és népnyúzó volt. Az ív, amit Radka Denemarková regénye befog, a huszadik század negyvenes éveitől napjainkig ér, a huszonegyedik század első évtizedéig, amely még mindig nem találja a megfelelő választ a fél évszázadnál is régebben elkövetett gazságokra és igazságtalanságokra.
Alessandro Robecchi: Manu Chao – Zene és szabadság
Egy különleges zenészről szóló különleges életrajzi kötet. A Sziget és a Volt Fesztivál közönségét is elkápráztató zenész élete, munkássága tényleg maga a szabadság. A kis Manuel Franciaországban, baszk-galego családban született, s testvérével, Antonióval alapították meg a Mano Negrát. Együttesük a francia soknemzetiségű külvárosi zene mintájává vált. Énekeltek franciául, spanyolul, portugálul, olaszul, arabul, és azért angolul is. Zenéjüket valahol a Clash konstruktív, politikailag elkötelezett punkzenéje inspirálta, de a példaképtől teljesen eltávolodtak, s a reggaetől, a skától kezdve különböző afrikai és latin-amerikai hatásokat is beolvasztottak sajátos stílusukba. Manu Chao szólókarrierére is ez jellemző. A kulturális nyitottság jegyében tevékenykedik, s a zenélést, a formációkat egyfajta laza, baráti szövetségnek tekinti, így társaságában az arab világ képviselői ugyanúgy megtalálhatók, mint a jóléti nyugati országok állampolgárai vagy akár Latin-Amerika nincstelenjei. A koncertezés mellett rengeteg érdekes művészeti tervben vett részt. Többek között szerepelt utcaszínházban vagy szervezett vonatos és hajós turnét Latin-Amerikában. Ezenkívül fontos a baloldali-anarchista politikai elkötelezettsége is: mindig, minden fórumon kiáll az elnyomottak, a kisemmizettek mellett. A könyvet az elismert milánói zenei újságíró, Alessandro Robecchi írta.
