Élet-Stílus

Visszatért a „részeges” madár?

A hétvégén két helyen is láttak nászruhás borzas gödényt, azaz pelikánt tiszántúli halastavainkon. Több mint egy évszázada nem költ hazánkban és az utolsó kóbor egyedet is 12 éve látták.

Az egyik borzas gödényt március 28-án, szombaton a Tömörkény melletti Csaj-tavon, míg a másik példányt 29-én, vasárnap a Hortobágyi-halastavakon figyelték meg. A borzas gödény teljesen fehér színű madár, amelynek csőre a nászidőszakban sárgáról narancsvörösre színeződik. Nevét a tarkóján lévő, kontyot képező, borzas tollakról kapta. Kizárólag halevő, számos halfaj szerepel étrendjében, ezért tartózkodik előszeretettel kiterjedt halastavainkon – közölte a Magayr Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Iszik, mint a gödény

A gödény, vagy pelikán két faja – a rózsás és a borzas – is honos volt Magyarországon, ám a mocsarak lecsapolásával végleg eltűnt hazánkból – mondta el az FN-nek Berényi Zsombor, az MME munkatársa. A hétvégi észlelés nem több, mint egyszeri esemény: kóborló, ide tévedt állatokról van szó, a pelikán újbóli megtelepedésére nincs sok esély. A Hortobágyon és Szabolcs-Szatmár megyében vannak olyan élőhelyek, ahol egy-egy példány ideiglegesen megél, de a valódi megtelepedéshez, a költéshez olyan komplex, nagy kiterjedésű élőhelyre lenne szükség, amely még nem áll rendelkezésre.

Csak átutazóban (MME)

Csak átutazóban (MME)

Hazánkban utoljára a XIX. században fészkelt a pelikán, mára azonban dél-kelet európai fészkelőhelyeire szorult vissza, amelyek közül legismertebb a Duna-delta mocsárvidéke. A népi kultúrában mégis mély nyomot hagyott, gondoljunk az „iszik, mint a gödény” kifejezésre. Ez feltehetően abból a megfigyelésből származik, hogy a pelikán torok- és csőrzacskójának köszönhetően meglepően nagy halfalatok, és az azokat kísérő tekintélyes mennyiségű víz eltüntetésére képes.

Hatalmas vízimadár

A borzas gödény testhossza 160-180, szárnyainak fesztávolsága 310-345 centiméter, testtömege 10-12 kilogramm. Alapszíne fehér, finom szürkésvörös árnyalással, a szárnytoll vége fekete, a fej és hátsó nyak tollazata borzas, üstökszerűen meghosszabbodott. A csőr szürkéssárga, a torokzacskó vérszínű, kékkel erezett, lába fekete – olvasható a wikipedia.hu-n. Társas madár, gyakran vadászik és röpül csapatban, fő táplálékát a halak teszik ki, melyeket a nagy kiterjedésű mocsarakban, folyótorkolatokban, édesvízű tavakban keres.

A vadászathoz hosszú csőrét és az alsó csőrkávához kapcsolódó, tágulékony bőrzacskót használja. Nagykiterjedésű mocsarakban, folyótorkolatoknál, fákon, bokrokon, nádasban telepesen fészkel. 2-3 tojásán 30-32 napig kotlik. Globálisan veszélyeztetett, vörös könyves faj, természetvédelmi értéke 250 ezer forint.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik