Nincs állami forrás a Puskás Ferenc Stadion átfogó rekonstrukciójára, ezért a fejlesztést felfüggesztették. Erről Török Ottó sportszakállamtitkár beszélt az Országgyűlés sport- és turisztikai bizottsága előtt kedden, amikor az állami sportingatlanok fejlesztéséről és a Patrónus Program idei átalakításáról számolt be.
Török hangsúlyozta, hogy “nemzeti labdarúgó stadionnak lennie kell”, de az ülésen kiderült, egyelőre nem lehet tudni, hogy hol fog felépülni. A szakállamtitkár szerint “az MLSZ-stadion megépítése abszolút bizonytalanná vált”, a Puskás Ferenc Stadion kapcsán pedig elmondta, hogy annak átfogó rekonstrukciójára nincs állami forrás, ezért – amint mondta – leporolták a régi aktákat, és jelenleg szondázzák a befektetőjelölteket, hogy kiknek a közreműködésével valósulhatna meg a felújítás.
A magyar válogatott edz a Puskás Stadionban (MTI)
Emlékeztetett arra, hogy a Ferencváros korábban azzal a javaslattal kereste meg a sport-szakállamtitkárságot, hogy a klub a 22 ezres helyett egy 35 ezres új stadiont építene abban az esetben, ha a Nemzeti Labdarúgó Aréna az Üllői úton lenne. Török kiemelte: az államnak egy vasába sem kerülne a nagyobb stadion, ezért egy előterjesztést is készítettek erről a kormánykabinet részére, ám a pénzügyminisztérium nem támogatta ezt az elképzelést. A szakállamtitkár szerint a Nemzeti Labdarúgó Aréna megépítésére az Üllői úti helyszín lenne a legolcsóbb, mert a szintén felmerült Fehér úti ingatlan kapcsán a bérlőt kártalanítani kellene, míg a Fáy utcában nincs elegendő terület a megvalósításra.
Szóba került még a Császár-Komjádi uszoda ügye, amelynek állagmegóvó beruházásához 800 millió forinttal járul hozzá az állam, egy magánbefektető pedig saját költségére 1 milliárd forint értékű energiaracionalizálási programot valósít meg a létesítményben. Török arról is beszélt, hogy a tornaterem- és tanuszodaprogram keretében eddig összesen 37 létesítmény valósult meg, összesen 12,5 milliárd forint értékben.
A leendő Fradi-pálya látványterve (ftc.hu)
Az ülésen elhangzott továbbá, hogy a sport-szakállamtitkárság az idei évtől kibővítette a korszerű ismeretekkel rendelkező edzői háttér biztosítását segítő Patrónus Programot. Növelték a programra fordítható keretösszeget, és minden olyan sportágat bekapcsoltak, amelyek érintettek az utánpótlás-nevelést elősegítő Héraklész Programban. Így a patronált edzők száma csaknem megduplázódott, bár egy-egy patrónus és patronáltjaik havi illetménye a tavalyihoz képest némileg csökkent.
Az MLSZ nem is számít állami pénzre
Bár a Puskás Ferenc Stadion lenne a legjobb megoldás, ám ennek megvalósíthatatlansága miatt továbbra is a Fehér útra képzeli a Nemzeti Arénát Kisteleki István, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke.
“Önálló stadiont szeretnénk. Mindezt saját erőből, üzleti alapon akarjuk felépíteni, amihez egyetlen állami forintot nem kérünk, így anyagi megfontolás nem hiszem, hogy szerepet játszhat a stadion felépítésének helyében. Mi ezt továbbra is a Fehér útra képzeljük” – jelentette ki Kisteleki István az MTI-nek, arra reagálva, hogy Török Ottó sportszakállamtitkár a keddi sportbizottsági ülésen úgy fogalmazott: “az MLSZ-stadion megépítése abszolút bizonytalanná vált”.
Kisteleki elárulta, hogy az eredetileg 31.200 férőhelyesre tervezett stadionnal kapcsolatban azt szeretné, ha 40-42 ezresre terveznék inkább, mivel indoklása szerint a szerdai, Málta elleni világbajnoki selejtező mérkőzésre elkelt 35 ezer jegy ékes bizonyítéka annak, hogy nagyobbra is szükség és igény lenne.
“Amikor a politikai helyzet megnyugszik, remélhetőleg 1-1,5 hónapon belül, szeretnénk, ha legfelsőbb szintű, azaz kormánydöntés születne a tervünkről. Ha ez pozitív, akkor attól számítva 3-6 hónapon belül állni fognak a stadion alapjai és 2 év múlva a válogatott lejátssza benne az első mérkőzését” – vázolta a szövetség elképzeléseit Kisteleki.
Kisteleki elmondása szerint az MLSZ-nek arra van szüksége, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelői Zrt. a tulajdonában álló területet hosszútávon bérbe adja, vagy a tulajdonjogát eladja az MLSZ-nek, mert csak így kezdődhetne meg az érdemi munka.
Az MLSZ tavaly októberi bejelentése szerint 11,5 milliárd forintból épülhetne fel a Nemzeti Labdarúgó Aréna a Fehér úti 6,6 hektáros területen. A szakállamtitkár szerint azonban a Nemzeti Labdarúgó Aréna megépítésére az Üllői úti helyszín lenne a legolcsóbb, mert a szintén felmerült Fehér úti ingatlan kapcsán a bérlőt kártalanítani kellene, míg a Fáy utcában nincs elegendő terület a megvalósításra.
