Érdekes jelenséget figyelhettünk meg kora délután Budapesten: az égből jégesőszerű, apró „hógolyócskák” hullottak, amit egy sűrű zápor követett,majd öt-tíz perc múltán ismét tiszta volt az ég. Sokan jégesőnek gondolták a jelenséget, ami valójában egyfajta hózápor, a neve graupel-zápor.
Jégesőnek az öt milliméternél kiterjedtebb, jellemzően gömb alakban hulló, tömör jégkristályok alkotta csapadékot nevezzük. A kedden tapasztalt havaseső-zápor tudományos megnevezése graupel-zápor, amely északnyugatról délkeleti irányba tart. A Kisalföldön, Pest, Komárom-Esztergom, Nógrád,Heves és Fejér megyéken sokfelé jelentettek hasonló jelenséget, amely délkelet felé hagyja el az országot – mondta el az FN-nek Kardos Péter, a MetNet meteorológusa.
Fotó: FN Tudósító (Somasok)
Az egyre erősebb tavaszi napsugárzásnak köszönhetően kialakult erős feláramlás hatására a magasban rövid idő alatt intenzív csapadékképződés megy végbe, és mivel a fagyhatár most még igen alacsonyan,1000-1200 méteren van, a víz hamar fagyott állapotba kerül. Ekkor kicsapódik, de olyan gyorsan, hogy nem tudnak szabályos hókristályok kialakulni, az alsó néhány száz méteres légréteg hőmérséklete pedig még nem elég magas ahhoz, hogy a csapadék földet érés előtt megolvadjon.
legyen ön is fn tudósító!
Ezért a Graupel-záport nem jégesőnek, inkább hónak, vagy a félig megolvadt változatát havas esőnek kell tekinteni. Az igazi, hevesnek számító, nagy, két centit meghaladó tömör jégdarabok majd nyáron, az akkorra már 3-4000 méter magas fagyhatár fölül érkeznek majd – nyugtat meg a szakértő.
