A Vígszínház igazgatói irodájában fehér falak fogadják a belépőt. A leszedett képek a fal tövébe támasztva, vélhetően még Marton Lászlóé lehettek. Újakat talán illendőségből még nem tettek fel. Eszenyi Enikő itt fogad. Kiderül, rengeteg elfoglaltsága mellett egész nap nem tudott ebédelni, így negyed hat körül kezd hozzá dobozban szállított aranygaluskájához.
Ne haragudjon, hogy ebédelek közben, de eddig nem volt időm rá.
Persze, semmi gond. Mostanában, a színi igazgatói kinevezése után lett ilyen zaklatott az élete, vagy korábban is ilyenkor jutott csak ételhez?
Ma próbám volt, ilyenkor mindig is elfoglalt voltam, de egy ilyen nagy intézmény vezetése persze ezzel is jár.
Rendezői utasítások Pap Vera színművésznek Tracy az Augusztus Oklahomában című színművének próbáján (Fotó: MTI)
Nemrégiben kapta meg a kinevezését. Elmondaná, hogy mik a tervei, milyen színházat szeretne működtetni?
A terveimet megtalálja a neten, és már nagyon sokszor leírtam. Engedje meg, hogy ne mondjam el még egyszer. A konkrét lépéseimet pedig május elsején fogom ismertetni az újságírókkal, addig nem szeretnék erről mondani semmit.
Ez még titok?
Nemcsak titok, de sok mindennel nem lehetett még elkészülni. Egy-két nap alatt nem lehet dönteni több száz ember munkájáról, a következő év hat bemutatójáról. Még a szerződtetéseket sem zártam le, azok még áprilisig folynak. Itt még sok minden fog átalakulni. Még be kell fejeznünk az évadot. Március 7-én volt a bemutatója az Augusztus Oklahomában című darabnak, korábban pedig a Chioggiai csetepaténak. Ez gyakorlatilag még Marton László évadja június közepéig. Az én évadom pedig augusztusban kezdődik, amelynek szeptemberben lesz az első bemutatója.
A kinevezésekor tartott sajtótájékoztatón – háttérben Marton László (Fotó: MTI)
Augusztus Oklahomában
Az elmúlt évek egyik legnagyobb amerikai Broadway-sikere volt. Tracy Letts 2007-ben bemutatott, többszörös Tony- és Pulitzer-díjas vígjátéka. A színművet a kontinensen először Magyarországon, a Vígszínházban láthatja a közönség, Eszenyi Enikő rendezésében. A színdarab egyszerre krimi, vígjáték, megrendítő családi dráma és egy amerikai mese az árva indiánról, az alkoholista apáról és a gyógyszerfüggő anyáról, akik megpróbálnak rendet tenni maguk körül. Bővebben >>
Ön hogyan gondolja, miben lesz más vezető, mint elődje, Marton László?
Nem gondolom, hogy más leszek. Miért kellene másnak lenni? Én azt szeretném folytatni, amit ő elkezdett. A hagyományőrzést és a hagyományok továbbgondolását. Azt a tradíciót, amit a Vígszínház őriz én tovább kívánom vinni.
Ha már konkrétumokról nem beszélhetünk, elmondaná, hogy ön hogyan látja, mi a feladata a színháznak a jelenlegi közéletben?
A színház feladata ugyanaz, mint mindig, hogy szórakoztasson, elgondolkodtasson, könnyeket fakasszon és nevetésre ingerelje az embereket – minden helyzetben ez volt a feladat. Ha háború volt, ha nem. ’56-ban és ’45-ben is játszottak. Ahhoz képest ez most egy sétagalopp.
Nem is gondolom, hogy nem voltak szörnyűbb helyzetek, de a kérdés az, hogy most van-e olyan aktuális szerepe a színháznak, amit ön különösen fontosnak tart?
Mindig van aktuális szerepe a színháznak, főleg a mi színházunknak. Ide a Vígszínházba, a Pesti Színházba és a Házi Színpadra szinte minden este ezerhétszáz ember jön. Ez egy iszonyatos felelősség és egy csodálatos dolog. Ma este 1000 ember érkezik, akik legalább ötnek elmondják, hogy hogyan érezték magukat, mit tanultak, mit láttak, hogyan gondolkodtattuk el, milyen hatással voltunk rá. Én hiszek abban, hogy a mi színházunknak nagy ereje van. Azért is vállaltam el a vezetést, mert nagyon szeretném azt, hogy ez a színház tájékozódási pont legyen a magyar nemzet és a főváros életében.
A Vígszínház újonnan kinevezett igazgatója átveszi megbízólevelét Demszky Gábortól (Fotó: MTI)
Eddigi rövid vezetése során egyelőre nem derülhetett ki sok minden, de az már jelezhet valamit, megkérte három színészét, hogy írjanak blogot…
Hozzáteszem, a blogon kívül mi már hat hete próbálunk.
Épül az új honlapjuk is?
Sok minden épülne itt, ha lenne elég pénzünk, de az új honlap még kétséges. Egyelőre egy pályázatot írunk ki, így a Moholy Nagy Egyetem és a Képzőművészeti Főiskola diákjai vehetnek részt a színház arculatának újratervezésében. Sok újítást tervezünk, amelyre ha lesz pénz, akkor létrejön.
Azt jelezte korábban, hogy a fejlesztésekre mostanában kevésbé jut majd. Milyen a színház anyagi helyzete?
A színház gazdasági helyzete stabil. Ez számomra egy különös adomány, mert Marton László előttem ilyen helyzetet teremtett. Miközben sok intézménynél gond van a működtetéssel és a fenntartással, itt mindig stabil gazdálkodás folyt. Én pedig ezt a stabilitást szeretném őrizni. A főváros elvont 5 százalék támogatást, ez tragédia, de próbálunk talpon maradni.
Az egyre mélyülő válság kapcsán mire számítanak? A szakértők sem tudják, hogy vajon fognak-e színházba járni az emberek. Egyrészt úgy gondolják, hogy ezt a költséget fogják sokan lehúzni a családi büdzséből, de lehetett olyan véleményt is hallani, hogy amúgy is a tehetősebb réteg járt színházba, így nekik ez továbbra sem jelent majd érvágást.
A Vígszínház is figyelt mindig arra, hogy egy négyfős család el tudjon jönni a színházba és meg tudják nézni akár a Pán Pétert, a Tündérlaki lányokat vagy a Vörös és feketét. Ezt a helyzetet én továbbra is fenn szeretném tartani. Kényszerből nyilván lesz némi áremelés, de nálunk nincsenek olyan magas árak, mint a Madáchban vagy az Operettszínházban. A nézők pedig nem hagynak el minket. A tavalyihoz képest idén a bérletszámunk majdnem 16 ezerre emelkedett, és vannak akik 40 éve járnak ide. Én hiszek abban, hogy akármilyen válság jön, mi számíthatunk a közönségünkre. Lehet hogy vesztünk pár nézőt, de remélem, hogy ugyanennyit nyerünk a közeljövő jó előadásaiból.
Kinevezésekor arról is beszélt, hogy egyfajta regionális színházi központtá alakítaná a Vígszínházat. Ez mit jelent?
Ez azért egy távolabbi terv. Nekem nagyon jó kapcsolataim vannak a környező színházakkal, a szlovák, a cseh nemzeti színházzal. Ha arról beszélünk, hogy regionális központ, az gyakorlatilag azt jelenti, hogy sok mindent szeretnénk közösen létrehozni, közösen gondolkodni darabokról, akár szlovák drámaírókkal is, akikkel szintén jó kapcsolatom van.
Nyitott színházat tervez (Fotó: MTI)
A szlovák-magyar kapcsolatokban biztosan nagyon fontos lenne ez a hídfeladat, hogy egymás kultúráját jobban megismerjük…
Nekem soha nem volt ebből gondom. Én mindig nagyon imádtam Szlovákiában rendezni. Engem ott nagyon-nagyon szerettek, és igen sok művész és nem művész barátom van ott. Ezért mindig értetlenül állok a kialakult politikai helyzet előtt.
—- Közhangulat, Megasztár, Kéthly Anna—-
Ön sokat utazott ebben a régióban. A többi országhoz képest hogyan érzi magát itt Magyarországon? Milyennek találja itt a közhangulatot?
Legutóbb ősszel voltam két napot Prágában, de nagyjából két éve nem töltöttem ott huzamosabb időt. Két hónapnál pedig sosem dolgoztam ott tovább. Mindemellett én nem érzékeltem soha nagy különbséget. Mindenki a saját országát szokta szidni, de én soha nem érzékeltem, hogy máshol jobb lenne.
Amikor önt kinevezték, lehetett olyan véleményt is olvasni a médiában, hogy a Vígszínház igazgatónőjének nem szabadna olyan haknit vállalnia, mint a Megasztár…
Amikor részt vettem a Megasztár műsorban, még nem voltam a Vígszínház igazgatója.
Zsűritagként a Megasztárban (Fotó: MTI)
Annak idején miért vállalta? Ön fontosnak tartja ezt a műsort?
Ebben a műsorban azért vettem részt, mert egyrészt nagyon szeretek emberekkel találkozni, másrészt már régóta nem szerepeltem a tévében. Olyan műsorokat pedig soha nem vállaltam, amit igénytelennek éreztem. A Megasztár egy igényes műsor, amit nagyszerű stáb szervezett. Rengeteg fiatal tehetséggel találkoztam, akikkel később még esetleg érdemes találkozni. Fontos volt továbbá, hogy sok emberre kaptam rálátást. Mint színésznőnek, ez borzasztóan fontos, mint rendezőnek pedig talán még fontosabb.
A Megasztár egyfajta minőség, de abban sokan egyetértenek, hogy a kereskedelmi tévék kulturálisan mégis csak lehúzó erőt jelentenek. A színháznak pedig ezzel az erővel szemben kellene dolgoznia…
Ezzel nem igazán lehet mit kezdeni, de tudni kell, hogy minden időszakos. A televízió is el fog fáradni. Sőt már el is fáradt. Az életükért küzdenek, hiszen nagyon sok tévé van, és ha valamilyen információra kíváncsiak az emberek, már most is az interneten keresik azt. Ahol nincs érték, amit őrizni lehet, az el fog tűnni.
Nem sokára elkészül Mészáros Márta filmje Kéthly Annáról, amelynek ön játssza a főszerepét. Mit tartott fontosnak ebben a szerepben, miért vállalta el?
Mit tud ön Kéthly Annáról?
Egy szociáldemokrata képviselőnő volt a két világháború között.
Ennyit tud, de csak azért, mert erről mostanában szó volt. Látja, ezért kell Kéthly Annáról filmet készíteni, hogy többen megtudják, hogy az első magyar képviselőnő volt a parlamentben, majd ENSZ-képviselő is, ’56-ban bebörtönözték, kiszabadulása után Belgiumba emigrált, és ott is halt meg. Ő volt az egyik legtántoríthatatlanabb magyar politikus. Nagyon kevés ilyen női alakja van a magyar történelemnek.
Boldog vagyok, hogy Mészáros Márta rendezésében én játszhatom ezt a szerepet.
