A León ellen a beállós helyén, vagyis Marian Cozma posztján pályára lépő szerb Uros Vilovszki (24 éves) góllal hálálta meg Mocsai Lajos mesteredző bizalmát. Évek óta a veszprémi keret tagja, eddig azonban csak kevés szerep jutott neki, hiszen Debrecenben és Balatonfüreden kézilabdázott kölcsönjátékosként.
„Ha Marian élne, akkor most is csak a lelátóról szurkolhattam volna a többieknek – mondta Vilovszki a León elleni csatáról a Nemzeti Sportnak. – A torkomban dobogott a szívem, amikor Mocsai Lajos jelezte, hogy pályára léphetek. Barátunk elvesztése pótolhatatlan űrt hagyott a csapatban, s csak arra koncentráltunk, hogy győzelemmel emlékezzünk rá.”
Vilovszkiról eddig kevés szó esett a gyilkosság és a sebesülések kapcsán, pedig elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy február 8-án nem volt több halálos áldozata a veszprémi vérengzésnek.
Az ominózus vasárnap Vilovski is a Patrióta lokálban tartózkodott, amikor a brutális támadás érte a kéziseket. A tanúk elmondása szerint előbb elállta a támadók útját a lépcsőn, így megakadályozta hogy Marian segítségére sietők testi épségében további károkat tegyenek. Majd amikor már nem bírta a nyomást, magára hívta a támadók figyelmét, és elcsalta őket a helyszínről.
Miután lerázta a bandát, visszatért a lokálhoz, a megszúrt Pesic testét a vesénél elszorította, csökkentve ezzel a vérzést, majd vállára kapva a kórházig szaladt a kétméteres kapussal.
„Kapusunk, Ivan Pesic hangjára lettem figyelmes a zűrzavaros, tragikus hajnalon – emlékezett a rémtörténetre Vilovszki. – »Vili, megszúrtak, vérzek, segíts«, kérte a csapattársam, akinek csupa vér volt az oldala. A kezemmel összeszorítottam a sebet, és gyalog besiettünk a veszprémi kórházba. A többit már ismerik, s nem is akarok többet beszélni róla.”
