Az alig kétperces töredék első nyilvános előadását a franciaországi Nantes-ban tartották. A zenetörténeti ritkaságot Daniel Cuiller, a Stradivaria barokk zenei együttes művészeti igazgatója játszotta el hegedűn újságírókból és barátokból álló közönség előtt csütörtökön.
A kézirat létezéséről már régóta tudtak, de sokáig nem tartották eredetinek. Egy műgyűjtő hagyatékából került a nantes-i városi könyvtárba a XIX. század végén. Sokáig ott porosodott, vizsgálata csak az utóbbi években kezdődött. Ulrich Leisinger, a salzburgi Mozarteum Egyetem kutatója 2007-ben megállapította, hogy a nagyjából az A4-es lapnagyságnak megfelelő méretű kotta magán viseli Mozart kézírásának valamennyi jellegzetességét.
Egy ismert aláírásgyűjtő már 1839-ben Mozart szignójaként azonosította a kéziraton szereplő aláírást – mondta Leisinger.”Akkoriban viszont Mozart még nem számított meghatározó zeneszerzőnek. Elismert szerző volt, de nem volt olyan ikon, mint ma. Éppen ezért senkinek nem volt oka arra, hogy hamis Mozart-kéziratot gyártson” – mondta az osztrák zenetudós, aki 200 ezer euró (57 millió forint) körülire becsüli a kotta értékét.
Wolfgang Amadeus Mozart 1756-ban született Salzburgban. 1781-ben Bécsben telepedett le. A császárvárosban komponálta több remekművét, és ott érte a halál tíz évvel később, 35 éves korában. A kottatöredék is bécsi, 1787 körüli. Egy D-dúr mise 15 ütemét és egy szinte olvashatatlan második részt tartalmaz. Jelentős dokumentum, mert nagyon ritkán bukkan fel ismeretlen Mozart-kézirat – mondta Ulrich Leisinger. Hozzátette: senki sem tudja, hogy az egyébként rendkívül termékeny szerző miért nem fejezte be a művet.
